Boldog Születésnapot Egér! A magyar sport egyik kiemelkedő alakja, Egerszegi Krisztina a napokban, egészen pontosan augusztus 16-án ünnepelte 36. születésnapját. Igaz a margitszigeti Európa-bajnokság már véget ért, de nyugalmazott úszóinkról is illik megemlékezni. Bizony ám, Egerszegi Krisztinának már egy esztendeje a postás hozza a fizetést. Természetesen nem az időskori nyugdíjról van szó, hanem az olimpiai járadékról. A 35. életévüket betöltő sportolók olimpiai aranyérmeik arányában honoráriumot kapnak minden hónapban. Ötszörös olimpiai bajnoka amúgy is szökőévente akad egy országnak, így teljesen jogos, az életen át tartó elismerés és jutalom. Amit versenyzőként és civilként egyaránt elért az nem kispályás teljesítmény…
Már 7 évesen faltól falig tempózott az ország legnagyobb úszófellegvárában, a Budapest Spartacusban. Ami az érési folyamatot illeti, Egér nem húzta, halasztotta sokáig a felnőtté válást. 1988-ban Szöulban, 14 éves kislányként lett olimpiai bajnok. A riporternek, Vitray Tamásnak a döntőben elhangzott mondatait azóta egy ország „fújja” ha Egerszegi neve szóba kerül. A kicsi lánynak becézett Krisztina, a 200 méteres hátúszás döntőjében csodát tett. Pedig akkoriban nem voltak csodaruhák, mint manapság, sem ilyen-olyan táplálék-kiegészítők. A doppingolás azonban akkor is a csúcson járt, az NDK-s úszónőknek köszönhetően. Egér az esélytelenek nyugalmával utasította maga mögé a döntőben, a gyógyszerek hatására férfiassá formált német nőket. Csodálatos, könnyed úszással. Már akkor, 14 évesen arisztokratikus volt, nem csak a tartása, a jelleme is.
Nyilatkozni akkor és később sem szeretett. Nem azért, mert nem tudott interjút adni. Ellentétben a mai generációval ő a medencében szerette volna felhívni magára a figyelmet. A hátúszó számok legnagyobb favoritjaként is csendes maradt és szerény. 1992-ben, a barcelonai olimpián háromszor is eljátszották tiszteletére a Himnuszt. Nem csak a hazai társak, az ellenfelek is elismerték Istenadta tehetségét. Egyetlen ellenfele az idő volt. A 200 méteres hátúszásban felállított világcsúcsát 17 éven keresztül ostromolták „kollégái”, sikertelenül. A csodadresszeknek köszönhetően egy másik „Krisztinek”, a zimbabwei Kirsty Coventrynek sikerült megdöntenie az athéni Európa-bajnokságon úszott rekordját. Csak hogy milyen óriási eredménynek számított 1991-ben a 2.06.62-es időeredmény, azt jól mutatja, hogy a nálunk rendezett EB-n a győztes idő négy másodperccel elmaradt Egér múlt században úszott világcsúcsától. Idén már nincsenek cáparuhák, a hagyományos textilruhában meg úgy látszik, nem is olyan könnyű versenyezni… A kicsi lánynak nem voltak ruhaproblémái, neki a hajnali kelések és a fárasztó, olykor több mint 10 kilométeres úszótávok estek nehezére az idő múlásával. Később már Krisztina Királynőként emlegette az egész világ, de ő változatlanul csak annyit mutatott magából a közönségnek és a médiának, amennyi szükséges volt egy világklasszis sportolónak. Akkoriban az összes televíziós társaság, fotósok és újságírók tucatjai keresték a kegyeit és azon törték a fejüket, hogy mivel csábíthatnák el egy címlapfotózásra. Semmivel sem sikerült nekik. Egér csak úszott és úszott és nem foglalkozott a sajtóval.
Mégis 1994-ben a római világbajnokságon megesett vele az a „csúfság”, ami előtte soha. A már négyszeres olimpiai bajnok kikapott legerősebb számában, a 200 méteres hát fináléjában. Egy feltörekvő kínai hölgy, akinek napi edzése nem csak több kilométeres úszásban rejlett, megverte a nekünk oly kedves Krisztinát. Utólag is köszönjük meg He Cihong-nak, hogy majd két másodperccel előbb ért célba, mint a szám egyeduralkodója, a mi Egerünk. Miért a hála? Mert az évszázad legjobb magyar sportolójának megválasztott fővárosi lány, már 20 évesen a visszavonuláson gondolkodott. De csak 1994 szeptemberéig. „Vereséggel nem lehet befejezni egy ilyen pályafutást”. Nyilatkozta azon a borús őszi napon. Hangvétele az elvesztett csatát követően is nyugodt és őszinte maradt. Tudta, ahogy mindenki más is tisztában volt vele, hogy a kínai lány nem csak saját magának köszönheti az aranyérmet, hanem a doppingszereknek is. Érdekes, se előtte, se utána semmilyen érmet nem nyert, de ez már legyen az ő baja… Egér a második helynek „köszönhetően” megkétszerezte erejét és újra munkába állt, amivel az 1996-os atlantai olimpiáig abba sem hagyott. Az ötkarikás játékokig hátralévő két esztendőben állandó lakhelye is megváltozott. Egér régi-új otthona a Budapest Spartacus, a mindenki által csak „Szpari”-nak becézett úszókomplexum volt, ahol naphosszakat töltött az edzések miatt. Ugyanis a köröket már reggel hatkor bőszen rótta…
Atlantában királynőhöz méltóan búcsúzott az olimpiai játékoktól és a versenyszerű úszástól is. Egy újabb ötkarikás győzelemmel feltette a koronát pályafutására. Egyébként ebben az évben Magyarországon hetedszer választották meg az év sportolójának. Kitüntetéseit és díjait talán ő maga sem tudná egyszerre felsorolni. Egér az élő bizonyíték arra, hogy van élet, a versenyszerű sportolás után is. A csúcson, a világ legjobbjaként búcsúzott a nagy szerelemtől, az úszástól. A medencék világa után, életét egy új szerelemhez kötelezte el. Ez a láng azonban örökké tart Vigassy Ádámmal, a férjével, akit Krisztina egy Ágasváron rendezett gyermeknapon ismert meg. Szerelmük gyümölcse három gyönyörű gyermek. A legnagyobb Bálint tíz, a középső Barnabás nyolc, míg a legkisebb Zille hat éves. A gyerekek születése óta Egér még jobban elhatárolódik a zajos médiától. Nem akarja családját kitenni a véget nem érő rivaldafénynek és a semmitmondó címlapoknak. Ő így boldog, távol a nagyvilágtól, Érden az „Egérlakban”.
Most 14 év után, újabb szerepet kapott, ugyanis Gyulai Zsolt olimpiai bajnok kajakossal felkérték, hogy legyen a magyar csapat fővédnöke a most zajló Ifjúsági Olimpián. Mivel a fiatalok közel állnak a szívéhez és a fáradozás nemes célért folyik, Egér elfogadta az invitálást. Hogy miért is tépelődött annyit az „ajánlaton”? Mert anyai szíve alig bírta a három lurkót itthon hagyni. Szingapúrba mégsem vihette el a családot, így addig férje tartja a frontot. Egér a több mint négy és fél milliós ázsiai nagyvárosban élte meg 36. születésnapját. Igazi öröm és ünneplés azonban akkor lesz, amikor hazatérve Érdre, kis családjával együtt vághatja fel a születésnapi tortát. Egerszegi Krisztina elmondhatja magáról, amilyen csodálatos úszó volt, olyan kiváló anya is. Igaz, ő ezt sohasem mondaná, mert még mindig ugyanolyan szerény, mint amikor 14 évesen meglepetésre legyőzte a világot!