Szalai Annamária szerint nagyon kényelmesen éldegél ma az MTI a költségvetési támogatásokból, miközben piaci bevételei csekélyek. Vince Mátyás MTI elnök tételesen cáfolja a vádakat.
Sok bíráló szó esett a Magyar Távirati Irodáról (MTI) abban az interjúban, melyet Szalai Annamáriával, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökével közölt a Népszabadság hétfőn. A médiapolitikus arról beszélt, hogy érdemes áttekinteni a közmédiumok szerződéseit, és ahol lehet, módosítani azokat. Az MTI-vel kapcsolatban azt mondta, a hírszolgáltatás ingyenessé tétele azért lenne jó, mert ha már az állam egyszer pénzt ad a nemzeti hírügynökség fenntartására, akkor a híreket el is kell juttatni az emberekhez.
Az MTI piacról szerzett bevételei Szalai szerint ráadásul csekélyek, az árazás pedig áttekinthetetlen, nem tudni, miért kerül az egyik médiumnak több pénzbe az MTI szolgáltatása, mint másnak. Összességében úgy véli, az MTI kényelmesen eléldegélt a költségvetési támogatásból, rendkívüli helyzetekre hivatkozva pedig mindig pluszforrásokat igényelt.
A hírügynökség sem hagyta azonban szó nélkül az interjút, délutánra már ki is adta a szöveggel kapcsolatos véleményét Vince Mátyás, az MTI elnöke, melyben tételesen megcáfolja Szalai egyes állításait. Vince szerint a hatóság elnökének állításával ellentétben nem minősíthető „roppant csekélynek” az MTI üzleti bevétele, mely az ügynökség idei összbevételének 40 százaléka, mintegy 1,7 milliárd forint.
Szalai azon kifogásával kapcsolatban, hogy az egyes médiumok egymástól eltérő előfizetési díjért jutnak hozzá a nemzeti hírügynökség szolgáltatásaihoz, kifejti: ennek az az oka, hogy az MTI évről-évre megújuló díjszabása vevőtípusonként, a vevők nagysága, valamint a felhasználás jellege szerint más-más árképzést alkalmaz. E díjszabást – az egyes előfizetőkkel folytatandó üzleti tárgyalások kereteit – minden évben a parlamenti pártok delegáltjaiból álló testület tárgyalja meg és hagyja jóvá, mely a ma érvényes tarifatáblázatot tavaly ősszel is egyhangúlag szavazta meg.
Arra a vádra, hogy az MTI kényelmesen eléldegélt volna a költségvetési támogatásból, rendkívüli helyzetekre hivatkozva pedig mindig pluszforrásokat igényelt, úgy nyilatkozott, hogy az MTI csak azért tudott minimális nyereséggel megélni, mert kétszer is radikális költség- és létszámcsökkentést hajtott végre elnökségének közel nyolc éve alatt. A hírszolgáltatás ingyenessé tételéről pedig elmondta, hogy az MTI napi hírkiadásából mintegy 60 hír folyamatosan, mindenki számára hozzáférhető a hírügynökség internetes honlapján és a hírarchívum jelentős részét is megnyitották a nagyközönség számára.
A Szalai interjú további részében szó esett arról, hogy a médiapolitikus szerint a közmédiumok esetében a megrendelésekhez kell kötni a támogatásokat, és egyfajta normatív támogatás kiszámíthatóvá tenné a közmédia működését. „Pontosan meg kell határozni, hogy mit ért az állam közszolgálat alatt, és milyen feladatokat finanszíroz, magyarul a megrendeléshez kell kötni a támogatást. A kiszolgáltatott helyzet helyett, amelyben az állam vagy ad pénzt, vagy nem ad, a normatív irányba kell elmozdulni, hogy hosszabb távra kiszámíthatóvá válhasson a közmédia működése” – fogalmazott. A médiacsomag elleni szakmai tiltakozással kapcsolatban pedig azt nyilatkozta, hogy a csomagról évek óta zajlanak az egyeztetések, így az átalakítás senkit sem érhetett váratlanul. Úgy véli, rengeteg javaslat érkezett a szakmától, és ezek figyelembevételével számos módosítást el is fogadott az előterjesztő. Az ősszel elfogadandó kerettörvény vitáját pedig azért nem folytatták le gyorsított ütemben, mert várják a szakmai észrevételeket.
(forrás: MTI, NOL )