A fűző hordása kezdetben nehéz, kínkeserves napok várnak a viselőjére. Pár hétnek kell eltelnie, míg a gyerek megszokja, elfogadja és folyamatosan hordja. A legfontosabb, hogy nem szabad feladni. Sokan inkább a barátokkal szeretnénk lenni, fűző nélkül, persze vannak olyanok is, akik nem szégyellik és bátran hordják akár utcán is. Nem is olyan régen a villamossal tartottam éppen hazafelé, amikor egy tizenhárom éves forma lányra lettem figyelmes. A gyalogosátkelőnél állt rövid nadrágban és pólóban, a pólón pedig műanyag fűzőt hordott. Talán igaza van. Nincs mit szégyellni azon, hogy valakinek gerincferdülése van, ez egy állapot, ami el fog múlni.
Csak az egyénen múlik, hogy mennyire veszi komolyan. Sajnos vannak olyan fiatalok, akik félvállról kezelik a dolgot, azt gondolják, hogy még bőven van idejük, hogy ha csak pár órát veszik fel, akkor is segít, ha csak a gyógytornát csinálják az is elég. Nem. Ez nem igaz, és ezt nem csak a gyerekeknek kell megérteniük, hanem a szülőknek is. Érthető módon nehéz időszak ez mindenkinek, de a szülőknek nem szabad engedékenynek lenniük, mert a gyerek jövője és egészsége a tét. Komolyan kell venni, mert – mint már írtam, húsz éves kor körül a csontok beállnak, megerősödnek, megszilárdulnak, és onnantól már nagyon nehezen vagy egyáltalán nem lehet változtatni a deformáltságon. Addig is a gerinc folyamatosan deformálódik. Ilyen esetekben felmentést kapnak a gyerekek a tornaórák alól, hiszen nagyon fontos, hogy ne rontsunk az állapoton más jellegű tornával, mozgással.
Ez az időszak a szülőket is megviseli. Türelmet, erőt és kitartást követel tőlük is, hiszen nem könnyű azt látni, hogy a gyerek sír és nem akarja. Maximálisan mellette kell állni, támogatni, szeretni. Némelyek könnyebben viselik, mások nehezebben. Vannak gyerekek, akik könnyebben feldolgozzák a dolgot, elfogadják és megértik, hogy miért kell ezeken végigmenniük, hogy ez mennyire fontos a számukra, míg mások nehezebben veszik tudomásul, hogy az egészségük forog kockán. A testi fájdalmak mellett ott van a lelki fájdalom is, ami nehezebben gyógyul be. Idő kell a feldolgozásához.
Gyerekként senki nem akar ilyen dolgokkal foglalkozni, rehabilitációs intézetben eltöltött hetek, vizsgálatok, gipszmintalevételek, kontrollok, gyógytorna, fűző, megint vizsgálatok. Véget nem érőnek tűnik, de később az idő mindent megszépít. A tortúra után pár évvel már nem is emlékeznek arra, hogy milyen rossz volt, hogy mennyire szenvedtek, hogy milyen nehéz volt. A végén az eredményre gondolnak és arra, hogy megérte.
Sajnos évről évre egyre több fiatal gyerek kerül a Rehabilitációs Intézetbe, gerincferdüléssel. Azok, akik ott vannak, már jó kezekben vannak, hiszen a területükön kiemelkedő orvosok, szakemberek foglalkoznak velük. Figyelemmel kísérik a fiatalok fejlődését, érthetően és korrekten magyarázzák el a szülőknek ezt az állapotot és a lehetséges következményeket. Az ortopéd műszerész mesterhez is bizalommal lehet fordulni, tőle is teljes körű tájékoztatást kapnak és nem csak közben, hanem utána, később is lehet hozzá fordulni. Remek, a szakterületüket maximálisan ismerő, munkájukhoz értő, empatikus, igazán megértő emberek segítik át a gyerekeket és a szülőket egyaránt.
A gyógytornát a fűző elhagyása után még évekig kell csinálni, hogy a csontozat és az izmok megerősödjenek, képesek legyenek megtartani a gerincet. Előfordulhat a későbbiekben, hogy hátfájások jelentkeznek, ha nem megfelelő munkát végeznek. A nehéz fizikai munka nem tesz jót a hátnak, ahogy az álló és ülő munka sem. Nem ajánlott nehéz dolgokat emelgetni, mert a hát nem bírja el, és előfordulhat, hogy ha tartós ez az állapot, akkor a gerinc megint változásnak indul. A tartósan álló munka sem ajánlott, mert a gerincnek az sem tesz jót, hátfájásokkal, derékfájásokkal reagál. Ugyanez vonatkozik a tartósan ülő munkát végzőkre is. Annak, akinek volt gyerekkorában gerincferdülése, később is oda kell figyelnie magára. Fontos, hogy sok kalciumot vegyen magához, ami erősíti a csontozatot. Sportoljon, mozogjon persze mértékkel, a gerincet nem terhelő mozgásokkal, és ússzon sokat. Az úszás is segít a hátizmok megerősödésében.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a korai felismerés fontosságát. Az időben észrevett gerincferdülést, a megfelelő kezeléssel tudják kezelni, szerencsés esetben teljesen visszaállítani. Azoknál, akiknél nagyobb volt a Cobb fok, nem tudják teljesen eltüntetni az S alakot a gerincből, minimálisan látható és érezhető a görbület, ha végighúzzuk az ujjunkat a gerincoszlopon, de ez a görbület elhanyagolható vagy nagyon csekély.
Nem szabad hagyni, hogy a súlyos kategóriáig jusson el valaki, amikor már csak műtéttel tudnak segíteni. A műtét nem veszélytelen. Kockázatos, mert a gerincoszlop mentén számtalan ideg van, és műtét alatt felléphetnek előre nem látható komplikációk is. Ezek elkerülése végett fontos az idejében felfedezett gerincferdülés.
kép forrása: ligetwellness.com