A K.L. Sanna Co. Ltd. 1994-ben, Limassolban alapított cég, tulajdonos igazgatójaként és a Ciprusi Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő „Cyprus-Hungary Business Association” egyik igazgatójaként adom közre az alábbi üzleti koncepciót, amely (véleményem szerint – Magyarország és Ciprus viszonylatában de más országokkal fenntartott üzleti kapcsolatokban is növelheti főleg a magyar KKV-k exportját.
Először is néhány szót a magyar-ciprusi kapcsolatokról:
Politikai kapcsolataink a rendszerváltás előtt és jelenleg is igen jók, a diplomáciai kapcsolatokat Nagykövetségi szinten tartjuk, az utóbbi néhány évben egymást követték államfői, házelnöki, külügyminiszteri kölcsönös látogatások. A turizmus is jól fejlődik a két ország között, a múlt évben mintegy 12,000 ciprusi látogatott Magyarországra, és ciprusi diákok százai tanulnak magyar egyetemeken. Ugyanakkor a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok messze a lehetőségek mögött maradnak. Míg Ciprus importja az 1990-es évek közepétől mintegy négyszeresére növekedett 2008-ra (2 MD USD-ről több mint 8 USD-re) az oda irányuló magyar export ma is azon a 30 millió USD szinten van, ami az 1990-es évek közepén volt. (2008-ban 26,3 millió EUR) Véleményem szerint elsősorban a magyar mezőgazdasági áruk és félkész ill. kész élelmiszer cikkek, valamint a feldolgozott iparcikkek exportját lehetne jelentősen növelni. Az előbbi árukategóriából a forgalom 2006-ban 7,5 millió EUR volt, 2007-ben 18,2 millió EUR. Feldolgozott iparcikk kategóriából 6,45 millió EUR, 2006-ban és 2007-ben.
A forgalom fent vázolt szinten maradása, stagnálása, véleményem szerint lényegében a világgazdaság globalizációjának köszönhető. Ma Magyarországon az élelmiszer, háztartási cikkek, de a gépek berendezések kis- és nagykereskedelme is 80%-ban külföldi, multinacionális nagyvállalatok, szuper- és hipermarketek kezében van. Ez az irányzat Cipruson is egyre erősödik. Ezen tendenciák következtében mindkét országban azok a kis- és középvállalkozók, nagykereskedők, eltűntek azon nemzeti importőrök, akik korábban egymás országában vásároltak termékeket, vagy háttérbe szorulnak. A multinacionális vállalatok viszont importjukat behozatalukat saját forrásaikból fedezik és nem támaszkodnak helyi importőrökre, vagy nagykereskedőkre. Ugyanakkor Cipruson nincs olyan magyar üzletlánccal bíró kereskedelmi vállalat, áruház, amely árusítani tudná a magyar élelmiszert, háztartási cikkeket, amit korábban Cipruson vásároltak. Ezt a hiányt pótolhatná egy „Magyar Ház megnyitása” Cipruson. Egy ilyen Magyar Ház szolgálhatná tipikus magyar élelmiszerek, forgalmazását és marketing-jét az egész régióban mert a közvetlen eladások mellett ciprusi kikötőkből közvetíthetné a magyar árukat a félnapi hajóútra lévő Tel Aviv-ba, Bejrutba, Latakiába, és rajtuk keresztül tovább a gazdag kőolaj termelő országokba de még az egyiptomi Alexandriába is. Ugyanakkor a Magyar Ház helyet adhatna ideiglenes vagy állandó kiállításoknak, tudományos előadásoknak és helyet kaphatna a turizmus fejlesztése is.
Különböző országokban, a külkereskedelemben eltöltött sokéves tapasztalatom, hogy egy ország, egy nép és kultúrájának ismerete elősegíti az illető ország termékeinek eladását is. A gazdaság és kultúra kiegészíti egymást. Bár a fenti elképzelést mind a hazai minisztériumok, mind a Kereskedelmi és Iparkamara felé felvetettem, de erre a célra állami források nehezen elérhetők. Magyarországon az utóbbi fél évben hozott 2009 évi LXXVII. Sz. törvény és a vonatkozó rendelkezés az „ellenőrzött külföldi társaságra” és az onnan származó jövedelem adózására vonatkozó rendelkezéseivel, váratlan érdeklődést támasztott olyan magán-vállalkozások körében ezen koncepció iránt, akiknek Cipruson bejegyzett saját tulajdonú Társasága van, és ehhez szüksége van a törvény és rendelkezés által előírt valódi gazdasági jelenlétre Cipruson.
Így elsősorban Cipruson bejegyzett azon magyar tulajdonú cégek jelentkezését várom, akik finanszíroznának egy ilyen magyar ház létrehozását és üzemeltetését. Elképzelésem szerint a Ház (bérelt vagy megvásárolt) egy része egy magyar kávéház-cukrászda, vagy kávéház-étterem formájában működne, kiegészítve esetleg egy kisebb élelmiszer és háztartási bolttal. Ezek üzemeltetése mellett rögtön nagy- és kiskereskedelmi engedélyt és természetesen export-import jogot biztosítanék mind a ház termékeinek, mind a Magyarországról behozott élelmiszerek, italok értékesítésére. Utóbbit szolgálná a limassoli kikötőben kisebb vámszabad-raktár bérlete a beérkező és kimenő áruk részére. Véleményem szerint, egy-két év eredményes munkája nyomán a környező országokban, Izraelben, Libanonban, Egyiptomban, Szíriában – akár franchise formában – kialakítható lenne egy Magyar Ház hálózat, amely komoly segítséget jelentene az eladási gondokkal küzdő magyar alföldi régiónak, elsősorban feldolgozott zöldség és gyümölcs, birka és baromfi termékek.
Visszatérve a „Magyar Ház” másik részére, amely a kultúrát szolgálná, a Ház egyik részre vagy emelete helyet adhatna kiállításoknak, magyar képzőművészek számára, valamint tudományos előadások tartására, például kutatás-fejlesztés vonalán, mely utóbbira vonatkozóan épp most készül magyar tervezet egy K+F megállapodás aláírására, Ciprusi kezdeményezésre.
A fent részletezett magyar vállalkozás létrehozására Cipruson szerzett több mint 20 éves helyi tapasztalatommal és gyakorlattal rendelkezésre állok és kész vagyok teljes üzleti tervet kidolgozni a magyar beruházásra.
Amennyiben felkeltették szíves érdeklődését, elérzető vagyok a fejlécben jelzett címeken, ill. január 12-ig Budapesten, a 06 20 537 0693 számú mobil számon.