Manapság a tulipán-szót hallva Hollandia jut az eszünkbe.
Hosszabb gondolkodás után a magyar laikusok is felismerik, hogy hazájuk népművészetének egyik kiemelkedő motívuma is egyben ez a növény.
Hogyan tudnánk feloldani ezt a látszólagos ellentmondást?
Európa úgy tartja, hogy a tulipán török közvetítésével került nyugatra, amikor is a bécsi udvar érdeklődését 1554-ben felkeltette, majd világhódító útjára indult.
Tényleges eredetét azonban ajánlatosabb ott keresni, ahonnan maguk a törökök is érkeztek. Ez a hely pedig Belső-Ázsia.
Mint azt tudósok megállapították, a növény elsődleges géncentruma itt található, nem véletlen hívják a vadon élő tulipánok hazájának valójában Közép- vagy Belső-Ázsiát; hagymáját még fogyasztják is.
Európának is vannak őshonos tulipánjai, az egyik történetesen a Tulipa Hungarica (borbás tulipán), mely a Kárpát-medencei Kazán-szorosban és a Vaskapuban terem.
A huszadik század küszöbén két, később megaláztatások sorát elszenvedő magyar művészettörténész, Vaszary Mihály és Rahiczky Jenő kutatta a honfoglalás korától kezdve a tulipán megjelenését népdalokban, tulipános ládákon, kopjafákon, az árpádházi királyok pénzein és különböző címerekben.
A magyar Szent Korona Szent Tamás-képének zománcos lemezén, a IX. századi nagyszentmiklósi leleten és még számos magyar tárgyi emléken megtalálható a tulipán.
Azonban, ha kitekintünk Magyarország határain túlra, és visszamegyünk a még távolabbi múltba, a Volga-mentén, Levédiában, az Altaj-hegység körüli leleteken számtalan, akár szívvel kombinált tulipánminta is előfordul.
Az, hogy ma is fennmaradt motívumról van szó, azt bizonyítja, hogy a tulipán nem csupán ornamentikailag lényeges, hanem szimbólumot őrzött meg a magyar nép.
Ma pontos jelentését még ugyan kutatják, a tulipánminta üzenete ma az, hogy magyar mégsincs elvészve a népek tengerében. Önmagában bizonyítékként szolgál arra, hogy nem csak a tarsoly, a szablya, az övveret, a lószerszám, az íj vagy a temetkezési szokások kötik a keleti népekhez a magyart, hanem a művészi szemlélet is.
Márpedig minden művészet célja kettős: egyfelől a gyönyörködtetés, másfelől valamiféle mélyebb szellemi üzenet megfogalmazása.
A legkorábbi tulipánmintás lelet
Szkíta eredetű, a Kisztus előtti hatodik századból valósi (Ziwiye, Dél-Kaukázus)
Manapság is kedvelt Magyarországon a kifaragott tulipán
Tulipános kopjafák
A tulipán milyensége különböző dolgokra utalt, például az elhunyt nevére
A cikkhez forrásként szolgált dr. Kiszely István tanulmánya http://www.kiszely.hu/istvan_dr/027.html