Munkát kell adni a rabnak, különben ő ad feladatot az őröknekA tucatnyi kizárólagos állami tulajdonban levő büntetés-végrehajtási kft.-től kell megrendelniük bizonyos termékeket és szolgáltatásokat a központi államigazgatási és a rendvédelmi szerveknek – tulajdonképpen ezt írja elő egy júliustól hatályos kormányrendelet.
A belügyminiszter – akinek a börtönök irányítása is a hatáskörébe tartozik – saját rendeletében még tovább ment: a tárca és az alárendeltsé gébe tartozó valamennyi szervezet köteles a működéséhez szükséges igények kielégítése érdekében a börtöncégekhez fordulni. Ezek a rendelkezések a termékek és szolgáltatások azon körére vonatkoznak, amelyeket az elítéltek foglalkoztatásával biztosítani lehet.
A százezer forintot meghaladó, de a közbeszerzési értékhatár alatti megrendelések esetén a jogszabályokban meghatározott szervezeteknek a büntetés-végrehajtás központi ellátó szervétől ajánlatot kell kérniük, és kizárólag akkor vásárolhatnak mástól, ha a börtöncégek kapacitása nem elegendő, illetve amikor hitelt érdemlően igazolni tudják, hogy a minőség nem megfelelő vagy civil vállalkozástól legalább húsz százalékkal olcsóbb ajánlatot kaptak.
Nyolcmillió forint felett általában le kell folytatni a közbeszerzési eljárást, de a kft.-k árelőnye ebben az esetben is érvényesül. Amennyiben a büntetés-végrehajtási cégek árbevételének legalább kilencven – jövőre már csak nyolcvan – százaléka állami megrendelésből származik, nincs szükség a közbeszerzési eljárásra, feltéve, hogy nincs olyan vállalkozás, amely húsz százalékkal alacsonyabb áron szállít, mert akkor nem a börtöncég kapja a megrendelést.
Az elítéltek foglalkoztatása kötelező állami feladat, ugyanakkor a költségvetési szervek működéséhez számos termékre és szolgáltatásra van szükség. Varga Valéria vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokának gazdasági és informatikai helyettese szerint teljesen ésszerű a döntés, hogy ezt a két szempontot egyszerre érvényesítsék. Vagyis: ha a rendőrnek egyenruha kell, kézenfekvő, hogy azt a fogvatartottak varrják meg; az idén várhatóan mintegy 1,8 milliárdnyi értékben állítanak elő uniformisokat. De ugyanez a helyzet az irodabútorok, az egészségügyi papírok, bizonyos textilipari termékek, lábbelik, egyes élelmiszerek vagy éppen mosodai szolgáltatások esetében is.
Ha pedig költségvetési forrásból börtöncégtől vásárolnak, két legyet ütnek egy csapásra, hiszen megveszik a terméket, és ugyanebből a pénzből mindjárt munkát adnak a fogvatartottaknak – hangsúlyozza Varga Valéria.
Meglehetősen furcsa, de eddig a börtönök sem mindig a büntetés-végrehajtási cégektől vásároltak. Például a textilipari termékeket, így a rabruhákat és az ágyneműket, valamint a mosodai szolgáltatásokat házon belül rendelték meg, az élelmiszereket azonban – bár Pálhalmán működik az ország egyik legnagyobb gazdasága – sokszor külső cégektől vették. Az egyik ok az volt, hogy az állattartó telep csak fél sertést tud szállítani, azonban a fegyintézeteknél nincs mindig a hús bontásához szükséges szakember.
A júliustól hatályos szabályozás szerint viszont már a rabok termelte kenyeret kell enniük az elítélteknek. Ám a börtöncégnek is pályáznia kell az élelmezésre legutóbb kiírt háromszázmilliós tenderen – tájékoztatott Varga Valéria –, mert a rabgazdaság eddig a termékeinek legnagyobb hányadát a piacon értékesítette. Így nincs felmentés a közbeszerzési törvény alól.
Ma a kft.-k körülbelül háromezer elítéltnek adnak munkát, s nagyjából ugyanannyi embert foglalkoztatnak a büntetés-végrehajtási intézetek az üzemeltetéssel kapcsolatos feladataik ellátására is – mondta a tábornok aszszony. Egyébként a fogvatartottak körülbelül háromnegyede munkaképes, s a jogerősen elítéltek fele dolgozik. A többieket életkoruk, egészségi állapotuk vagy a személyükben rejlő biztonsági kockázatok miatt nem állíthatják munkába.
De még így is van legalább háromezer elítélt, akinek jó lenne valamilyen rendszeres feladatot adni. Igyekeznek foglalkoztatni persze őket is: sokan a börtönben tanulnak meg írni-olvasni, esetleg ott végzik el az általános iskolát, de vannak, akik valamilyen szakképesítést, érettségit vagy akár diplomát szereznek. Emellett szerveznek szakköri foglalkozásokat, készségfejlesztő programokat, de jó lenne, ha mind többen megbarátkoznának a rendszeres munkával is. Nem kevesen vannak ugyanis azok az elítéltek, akik soha semmit nem dolgoztak még, s ha a börtönben valamilyen „állásba” kerülnének, jobb esélyekkel térhetnének vissza a szabad világba – hangsúlyozza Varga Valéria.
Az irányított beszerzési rendszer hatására akár meg is kétszerezhetik a munkahelyek számát – ezt reméli a tábornok. Július óta már több mint száz megkeresést kaptak, s abban bíznak, hogy jövőre megduplázódhat a kft.-k mintegy hatmilliárdos árbevétele is.
Önmagában óriási tétel lehet a honvédségi egyenruházat – már dolgoznak a bakancsokhoz szükséges gumitalp fejlesztésén –, ha pedig a kórházak állami kézbe kerülnek, az újabb jelentős megrendeléseket hozhat a papírgyárnak és a mosodának, de tudnak bútorokat, ágyakat és ágyneműt is szállítani.
A börtönökben van a legolcsóbb és legfegyelmezettebb munkaerő: a minimálbér harmadáért dolgoznak, sohasem késnek el, és lógni sem tudnak. A költségek így jóval alacsonyabbak lehetnek, tehát a kft.-k igencsak a piaci ár alatt kínálhatják termékeiket. Varga Valéria szerint korántsem ilyen egyszerű a képlet. Az elítéltek többsége szakképzetlen, ezért számos területen alacsonyabb a termelékenység, sok a selejt, ráadásul a munkahelyeket biztonsági rendszerekkel kell felszerelni, és az őrzés is sok pénzbe kerül. Emiatt az önköltség nem sokkal kisebb, mint bárhol a versenyszférában.
Amúgy az egész rendszer jóval többe kerül: egy-egy elítélt fogva tartásának közvetlen költsége 2231 forint naponta, amiből csak az élelmezésre és a rezsire futja. Ha minden mást is (a létesítmények fenntartásával kapcsolatos kiadás, amortizáció) figyelembe vesznek, ez az öszszeg 7700-7800 forintra nő, a PPP-beruházások hatásaival együtt pedig meghaladja a nyolcezer forintot. Ehhez képest igen szerény az a napi háromszáz forint, amit tartási díjként levonnak a havi 25 ezer forint körüli rabkeresményből. A cél így nemigen lehet több, mint azt elérni, hogy legalább az elítéltek foglalkoztatására ne kelljen költeni a büntetés-végrehajtásnak az idei két és fél milliárdos zárolás után összeségében már csak 41 milliárd körüli büdzséjéből.
Mit rendelhetnek a börtöncégektől?
Élelmiszere, konfekcionált textilipari termékek, munkaruházat, alsó- és felsőruházat, lábbelik, fűrészáru egészségügyi papírok, nyomdai tevékenység, fémszerkezetek, fém épületelemek, iroda- és konyhabútorok hulladékgazdálkodás, textiltisztítás
Lencsés Károly