Dr Staudt Gábor, a Jobbik budapesti elnöke (2007-ben kapta meg jogi diplomáját az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen, 2010 óta a Jobbik képviselője a Parlamentben) a C típusú átvilágításon nem ment át. Ennek kapcsán kérdeztük a képviselő urat.
– Mesélne a kezdetekről? Mennyiben volt nehéz megszerezni a mandátumot és 2010-ben bekerülni a Parlamentbe?
– Régen kezdtük. MIÉP szimpatizánsok voltunk, bár nem voltunk tagok. 2002-ben jutottunk el oda, hogy rádöbbentünk: sem a MIÉP sem a Fidesz nem tölti be azt a várakozást, hogy a nemzet sorsát érdemben előre vigye, és karakteres nemzetpolitikát folytasson. Rájöttünk, hogy szervezni kell egy olyan pártot, ami ezt a célt megvalósítja. A MIÉP már nem volt elég erős, a Jobbik pedig még nem, ezért egyesültünk Harmadik Út néven. 2006-ot követően komoly munkával, szervezett építkezéssel végre megtörtént az áttörés az EP választásokon.
Nem a listára kerülés volt számomra a nehézkes, hanem az, hogy úgy tudjunk felépíteni egy pártot, hogy bejussunk a Parlamentbe. Az egyetemi éveimet tapostam még, de szerencsére semmiféle sérelem nem ért a Jobbik miatt, hiszen nem is foglalkoztak még ezzel a mozgalommal, ami később párttá alakult.
– Mi volt a fő koncepció a párt felépítésénél?
– Egyetlen igazán fontos dolog volt: az alapszervezetek létrehozásával igyekeztünk egy erős pártot felépíteni.
– Változtatott-e valamit a párt megítélésén az a tény, hogy Ön és három képviselő társa nem ment át a C típusú átvilágításon? Mind a négyüket igen fontos szerepkörre szánta frakciójuk: nemzetbiztonsági, honvédelmi és rendészeti bizottságba. Mit is jelent pontosan a C típusú átvilágítás?
– A C típusú átvilágítást nem kifejezetten országgyűlési képviselőkre találták ki. Különleges, bizalmi pozíció esetén vannak olyan munkakörök, amelyeket a betölteni kívánó személyek átvizsgálással kaphatnak meg. Megvizsgálják ilyenkor a körülményeiket, anyagi helyzetüket, és mindent, ami ezt az új munkakört, vagy annak betöltését veszélyeztetheti, például a kapcsolatrendszerüket is. Érdekesség például, hogy egy külön kérdés vonatkozik a kérdőíven a nemi identitásra, mert ha bevallja valaki homoszexualitását nem éri sérelem, ha viszont letagadja, később zsarolhatóvá válik. Ennél fogva számos olyan dolog is kockázati tényezőként merülhet fel, ami nem bűncselekmény, nem törvénysértő, mindazonáltal zsarolhatóvá teszi a személyt.
Minden társadalmi kapcsolatra, hozzátartozókra rákérdeznek, valamint a végzettségre is. Átvilágítják az ember egész életét, a múltját. A C típusú átvilágítás a legszigorúbb. Ilyenkor akár le is hallgathatnak, legalábbis az átvizsgálás ideje alatt. Aztán elkészül a szakvélemény, hogy találtak-e kockázati tényezőt. Nos, nálam találtak.
Életemben egy szabálysértésem sem volt. Törvénytisztelő ember vagyok. A kockázati tényező az én esetemben a Magyar Gárda Egyesület alapító tagságom.
Ez a szakvélemény, ami az átvilágítást követően elkészült, tényeket nélkülöző politikai véleménynyilvánítás. Hiszen én soha sem tagadtam alapító tagságom a Magyar Gárda Egyesületben, mindenki által hozzáférhető a honlapomon, sokan éppen ezért szavaztak rám. Ezt az egyesületet hivatalosan bejegyezte a bíróság, tehát maga az alapítás nem lehetett jogellenes, így nem lehetett volna jogszerűen kockázati tényezőként definiálni.
– A Magyar Gárda Egyesület megalapítása, valamint a Magyar Gárdával való kapcsolata miatt, az Ön személye tehát nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Mi a véleménye erről?
– Két dolgot nem szabad összemosni: a Magyar Gárda Egyesület 10 alapító taggal rendelkezik. Ettől függetlenül működött a Magyar Gárda mozgalom, amelynek tagjai formaruhával rendelkeztek. Ennek ellenére a bíróság az egyesületet törölte, hiszen egy mozgalom hivatalosan nem is feloszlatható. Egyébként meg, ha az egyesületet szünteti meg a bíróság, azért az egyesület tagja nem vonható felelősségre. Nekem csak annyit róttak fel, hogy részt vettem az Egyesület megalapításában, ami ugyanakkor törvényes volt, hiszen a bíróság bejegyezte.
– Milyen kockázati tényezővel jár alapító tagnak lenni egy ilyen egyesületben?
– Azt sugalmazták, mintha én valamiféle bűnöző lennék. Egy olyan helyzetet minősítettek kockázati tényezőnek, amelyet én soha nem tagadtam, aminek köszönhetően engem a választók bejuttattak a Parlamentbe. Az emberek pontosan tudták miért szavaztak rám. Ezek után pedig, engem, mint megválasztott országgyűlési képviselőt, egy, a köztársaság védelmére hivatott szerv kockázati tényezőnek tekint? Ez nem történhetne meg egy valódi demokráciában.
– Jogilag milyen következményei vannak ennek?
– Az adatvédelmi biztos fellépésének köszönhetően nyilvános lett a szakvélemény. Mivel az azt kiállító az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójával szemben, a feljelentésem alapján nem emelt vádat az ügyészség, ezért csak pótmagánvádlóként tudom bíróság elé idéztetni a főigazgatót, Balajti Lászlót. Ő a felelőse a szakvélemény kiállításának. Hivatali visszaélés miatt tűzött időpontot őszre a Katonai Bíróság.
– Eredetileg Ön a nemzetbiztonsági bizottság elnöki posztjára is jelölt lett volna, később tagja lehetett volna a bizottságnak. Most, mindezek után elvesztette ezt a lehetőséget. Hogyan dolgozza ezt fel magában, fiatal képviselőként, aki mondhatjuk úgy is, a pályája elején tart?
– Pontosítanék, én csak tagja lettem volna a bizottságnak, mert az MSZP elvette tőlünk az elnöki poszt lehetőségét. Egyébként újra beadtam a C típusú átvizsgálási kérelmet. A megismételt C kérelme március 30-án lett beadva és 60 nap állt a rendelkezésükre, hogy elbírálják. Azóta se tudok semmit róla.
Az az igazság, azért nem viselt meg annyira az ügy, mert az emberek nem hitték el.
Az átlagembert is annyi atrocitás éri nap, mint nap, amikor sárba tiporják jogait, most ez történt velem is. De legalább nem hagynak minket ellustulni, a pofonok sarkallnak, és így sokkal könnyebben megmarad a lelki közösség is a választóimmal.
– Milyen tervei vannak az elkövetkezendőkre?
– Jelenleg jogi és rendvédelmi ügyekkel foglalkozom, illetve budapesti elnökként a fővárosi szakpolitika is hozzám tartozik. Igyekszünk szakmailag elérni arra a szintre, ha a választók is úgy gondolják, méltóak legyünk komolyabb feladatokra is.