Az LMP szerint az eddigi munka törvénykönyve sem védte kellően a munkavállalókat, de a nyilvánosságra került új koncepció még ahhoz képest is határozott visszalépést jelent.
Szél Bernadett, a párt választmányi szóvivője az MTI-nek pénteken azt mondta, sok, a munkavállalókat sújtó intézkedést tartalmaz a dokumentum, és megtisztítja az utat a “kaszárnyakapitalizmus” előtt. Hozzátette: a javaslatok egyike sem javítja a versenyképességet, csak a dolgozók kiszolgáltatottságát növeli.
Látható, hogy a kormány saját gazdaságpolitikájának az árát akarja megfizettetni az emberekkel, pedig “nem erről volt szó” – mondta Szél Bernadett. Beszédes, hogy a koncepció szerint a védelmi időszak alatt is közölhetik a munkáltatók a három évnél fiatalabb gyermeket nevelőkkel, hogy nem tartanak rájuk igényt – tette hozzá. Az LMP számára ez a koncepció elfogadhatatlan, ezért is kezdeményeztek népszavazást, és Szél Bernadett azt kérte a miniszterelnöktől, hogy legyen ő is bátor, és kérje ki az emberek véleményét.
A munka törvénykönyvének tervezett módosítása szerint kikerülne a jogszabályból az a rendelkezés, amely alapján a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történő munkáltatói felmondás előtt lehetőséget kell adni a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre.
Kapcsolódó cikk:
Így bukják el a gyesen lévők a fizetett szabadságot (penzcentrum.hu)
Újabb megszorítás a munkavállalóknak, hogy a munkaviszony nem a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napján, hanem a munkaviszonyt megszüntető nyilatkozat közlésekor szűnne meg a jövőben. Ezért a munkavállalók nyertes per esetén nem kapnák meg a jogerős bírósági határozat hatályba lépése, illetve a felmondás időpontja közötti, törvény szerint őket visszamenőlegesen megillető jövedelmüket. Ehelyett kártérítést kaphatnának, amelynek mértéke legfeljebb 18 havi átlagkeresetük lehetne.
A javaslat szűkíti azokat az eseteket, amikor a munkáltatónak vissza kell helyeznie az eredeti munkakörébe a jogellenesen elbocsátott munkavállalót. A jövőben csak abban az esetben kell ezt tenni, ha a munkáltató munkaviszonyt megszüntető nyilatkozata az egyenlő bánásmód követelményébe ütközött, illetve ha munkavállalói – szakszervezeti, üzemi tanácsi – képviselő a munkavállaló.
LMP Sajtó / MTI