Könnyebb lesz elbocsátani a munkavállalókat, kevesebb szabadnap jár a fiatalabbaknak, bizonyos munkakörökben csökkenhetnek a fizetések, és gyengülnek a munkahelyi érdekképviseletek – legalábbis akkor, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium által tegnap közzétett munka törvénykönyve módosításának tervezete megvalósul a Népszabadság írása szerint.
A tervezet szerint az a munkavállaló, akit munkavégzése, magatartása miatt akarnak elküldeni, nem védekezhet az ellene felhozott kifogásokkal szemben. A jogalkotók szerint a munkáltatók amúgy sem tartották be ezt a szabályt, és a bíróságok sem vették figyelembe a meghallgatás elmaradását a munkaügyi perek során – olvasható a nol.hu-n.
Eddig a határozott idejű munkaviszonyt nem lehetett rendes felmondással megszüntetni. Ezentúl három megjelölt esetben a határozott munkaidőre alkalmazott munkavállalóknak is felmondhatnak így.
Megszűnik a felmondási tilalom is. Most ugyanis csak úgynevezett rendkívüli felmondással lehet elküldeni többek között azokat, akik táppénzen vannak, várandósak, szülési szabadságon vannak, beteg gyereküket táppénzen ápolják. A tervezet szerint ezentúl a védelmi időszak alatt is közölhetik velük, hogy védettségük lejárta után nincs szükség rájuk többé. Felmondási idejük a védelmi idejük lejártakor kezdődik, nem pedig, ahogy eddig, 15 vagy 30 nappal később. Vagyis aki beteg volt, az munkába visszaállása első napjától, aki pedig gyesen volt, az gyermeke harmadik születésnapjától tölti majd felmondási idejét.
„Vannak, akik szerint be kellene vezetni Magyarországon a védett kor intézményét, mert aki 55 éves elmúlt, és elveszíti a munkáját, annak most alig van esélye újra elhelyezkedni. Mások azt mondják, nincs szükség a védett kor bevezetésére. Ön mit gondol?” – így szólt az Orbán Viktor miniszterelnök által kezdeményezett Szociális Konzultáció első kérdése, melyre nem meglepő módon a válaszadók több mint kilencven százaléka úgy reagált, hogy vezessék be a védett kort.
A cikk folytatása a hirszerzo.hu oldalon olvasható.