grönlandi börtönből hazatért Major Dávid- június 29-én délelőtt a Lánchíd mellett a
Dunán egy hatalmas, stilizált jégtáblát úsztattak lefelé, amelyen
klímamenekültek csimpaszkodtak és egy „Ne jegeljétek a klímavédelmet,
30%-os kibocsátás-csökkentést most!” transzparenst tartottak. A
Greenpeace-es klímamenekültek a soros uniós elnökség utolsó előtti napján
arra hívták fel a figyelmet, hogy az Unió és Magyarország még mindig
késlekedik a magasabb klímavédelmi célok támogatásával, holott gazdaságilag
is ez lenne a legracionálisabb választás.
Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse elmondta: „a
múlt heti Környezetvédelmi Tanácsülés eredménytelen lezárása is azt
mutatja, hogy az Unió még mindig késlekedik, hogy növelje az üvegházhatású
gázok kibocsátás-csökkentési céljait. Pedig egy kis bátorság a gazdaság
fellendítéséhez, a munkahely-teremtéshez, valamint a válságból való sikeres
kilábaláshoz is megfelelő eszköz lehetne. A 30 százalékos
kibocsátás-csökkentési célt ráadásul könnyebb elérni, mint gondolnánk: a
jelenleg érvényben lévő 20 százalékos célszám plusz erőfeszítés nélkül is
teljesül, hiszen már 2009-ben 17,3 százalékkal alacsonyabb volt az EU
kibocsátása az 1990-es bázisév szintjéhez képest. [1]”—tette hozzá Stoll.
Az Európai Bizottság is megerősíti [2], hogy a 2020-as 20 százalékos
kibocsátás-csökkentési cél már elavult. Ha csak a meglévő megújuló energia
és energiahatékonysági céljait teljesíti az EU, az már összességében jóval
nagyobb, akár 31 százalékos kibocsátás-csökkentést eredményezne 2020-ra,
egy nemrégiben közzétett tanulmány [3] szerint. Ráadásul ahhoz, hogy
2050-re 80-95 százalékkal csökkenjenek a kibocsátások, 2020-ra semmiképp
nem elegendő a 20 százaléknál megmaradni.
A 30 százalékos kibocsátás-csökkentésnek egyébként konkrét, kézzel fogható
előnyei származnának a gazdaságra nézve, amennyiben a megfelelő és
következetes politikával erősítenék azt meg: akár 620 milliárd euró GDP
növekedéshez vezetne, 6 millió új munkahelyet teremtene, valamint hozzá
segítené az európai ipart, hogy fenntartsa és javítsa a versenyképességét.
[4]
A magasabb klímavédelmi ambíciót nemzetközi szinten már majdnem 100
nagyvállalat is követeli az Uniótól, mint például a Magyar Telekom, a
Vodafone, a Tesco, az Ikea, a Nestlé, a Google vagy az Axa. Ezek a mamut
vállalatok világszerte mintegy 6,3 millió embert foglalkoztatnak, együttes
bevételük pedig eléri a 1400 milliárd eurót. Ezek a cégek készek akár lobbi
erejüket is bevetni, hogy hatást gyakoroljanak az unió döntéshozóira.
Magyarország uniós elnöksége egy nap múlva véget ér, és habár voltak
pozitív mozzanatai is az elmúlt hat hónapnak, hazánk megmaradt az óvatos
semlegességnél, és nem írt történelmet az uniós klímavédelem színpadán,
ahogy azt remélni lehetett. [5]