Hanyatló háztáji gazdálkodás, árérzékeny gazdik: változó piaci igényekhez kell igazodniuk az állatorvosoknak.
A háztáji gazdálkodás leépülésével egyre kevésbé van szükség az állatorvosok munkájára falun, az istállók egyre üresebbek, egyre kevesebb a jószág, a doktor nagyrészt már itt is kisállatokkal (kutya, macska, vadászgörény) foglalkozik, így aztán kénytelen ebbe az irányba is továbbképezni magát. Az egyre népszerűbb kisállatok fellendíthetnék ugyan a rendelők forgalmát, ám mind több gazda attól teszi függővé a házi kedvenc kezelését, hogy az adott beavatkozás mennyibe kerül, sőt, gyakran meg is versenyeztetik a szakembereket. Úgy tűnik, tehát, sok a fóka, kevés az eszkimó, és nem kis feladatra vállalkozik az, aki ma állatorvosnak áll – mondta a Hajnal-tájban egy kaposvári állatorvos, aki szerint nem is véletlen, hogy a fiatal, végzett szakemberek, ha rendelkeznek megfelelő nyelvtudással, gyakran külföldön próbálnak szerencsét.
A Napközben című műsorban megszólaló két szakember, Fodor László, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar dékánja és Horváth László, az Állatorvosi Kamara főtitkára szerint ennyire azért nem sötét a helyzet, bár az tény, hogy a hobbiállatok sok helyen valóban elfoglalták már a gazdasági haszonállatok helyét, és sok kollega szinte már csak haszonállat-praxissal dolgozik. Ehhez egyébként igazodtak az arányok az állatorvos-képzésben is, ettől azonban még mindent meg kell tanulnia egy a végzett állatorvosnak – hívták fel a figyelmet. A túljelentkezés egyébként továbbra is nagyon nagy, a ponthatár pedig magasabb az orvoskari átlagnál, a külföldre vándorlás viszont nem jellemző, a kamarai elnök talán, ha hetven ilyen esetről tud, igaz, hozzáteszi azt is, hogy ennek sok esetben oka lehet a nyelvtudás hiánya is. A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy a nemekben is eltolódtak az arányok, egyre több lesz a szakmában a lány.