Ezüstérmes világbajnokként beszélgettünk Németh Domonkossal arról, melyek a jelenlegi céljai és miért nem biztos, hogy indulhat olimpián. A fiatal és megnyerően mindig mosolygó sportoló őszintén nyilatkozott lapunknak, a 2023-as évi Boat Shown.
- Németh Domonkos a vitorlás világbajnokság ezüstérmes bajnoka. A brit Ed Wright mögött ezüstérmes lett húsz évesen, a Tihanyi Hajós Egylet versenyzőjeként, egy számára új TT 2-es típusú holland gyártmányú finn dingivel. Nagyon fiatalon lett világbajnok ezüstérmes, mit jelent ez az Ön számára?
- Nagyon kevesen tudtak ilyen eredményt elérni húsz évesen, most már különben huszonegy vagyok, a határán voltam a húsz és huszonegyedik évemnek, nagyon örülök neki, erre nincsenek szavak.
- Hogyan ünnepelte meg?
- Barátokkal, a családommal, édesapámmal és az egyik szponzorommal aki kint volt. Gyakorlatilag nem kezdtem volna el vitorlázni ha nincs a családom, mert ők kezdték el ezt a sportot, édesapám Európa bajnok vitorlázó, ezt nekem muszáj volt folytatni.
- Pontosan ezt szerettem volna kérdezni, milyen volt a kezdet, mikor alakult ki a vitorlázás iránti szeretete? Miért pont ezt a sportot választotta?
- Előtte síeltem, azt is próbáltam magas szinten csinálni, pusztán csak a természet erejével való együtt dolgozás ami vonzott, meg az életforma, mert ez egy életforma, aki vitorlázó volt egyszer az nem igazán tud mást csinálni utána.
- Mit érzett legelőször amikor vízre szállt? Eleve endorfint szabadít fel önben az érzés, vagy először félelmet érez és csak utána jön a boldogságérzés, amikor már uralni tudja a vizet?
- Szüleim gyakran mondják, hogy már anyukám hasában is vitorláztam, nem azt mondom, hogy nem féltem soha, sőt, volt hogy az ágy alól kellett engem kihúzni, amikor kicsi voltam és akkora szél volt, hogy minden csattogott, mai napig van, hogy az ember kicsit tart a széltől, de a tapasztalat segít, már soha nem félek mikor kimegyek, sőt, inkább kedvelem az extrém szituációkat.
- Nyílt vízen is volt, ott kezdte, vagy a Balatonon?
- A Velencei tavon és a Balatonon kezdtem, aztán tizenegy éves koromtól kezdtem el külföldre is járni.
- Mit üzen a vitorlázás iránt érdeklődő fiataloknak? Hol lehet ezt megtanulni? Hova iratkozzanak be? Ha versenyszerűen szeretnék ezt űzni, melyek a soron következő lépések?
- A legnagyobb támogatómhoz, a Tihanyi Hajós Egylethez mindenképpen el kell látogatni, nagyon szép táborokat szerveznek, de alapvetően bármelyik vitorlástábor jó, ha az ember beiratkozik, megkapja azt az élményt, megtanulja a vitorlázást. A természet közelsége a legszebb ebben a sportban.
- Mi más vonzza még a vitorlázáson kívül? Miben érzi még otthon magát?
- A természet szeretete magával hozza azt is, hogy nagyon szeretek szörfözni és sziklát mászni, de bármilyen sportot, amit kinn tudok űzni, szeretem.
- Továbbtanulás tekintetében, tanul-e valahol? Mik a céljai?
- Ahogy nem az olimpiára kezdtem el készülni a gimnázium után, kicsit komolyabban vettem a tanulást, jelenleg gyógytornát hallgatok, Pécsen a Tudományegyetemen, ahol már másodéves vagyok.
- Milyen versenybéli céljai vannak?
- Gyógytornászattal konkrétan nem feltétlenül szeretnék foglalkozni, a tudatos edzés viszont érdekel, így a test és a biológia is. További céljaim: szeretnék versenyeket nyerni. Berecz Zsombor nekem hatalmas példaképem, de most olimpián nem tudok a finn dingivel menni, úgy néz ki, egyáltalán nem tudok olimpián részt venni.
- Miért?
- Ha betesznek egy olyan hajót, amibe a kétszáz centimmel és kilencven kilómmal beférek, akkor igen. A mostani hajókba én nem férek egyszerűen bele.
- Köszönöm szépen. További sok sikert, boldogságot és magyar érmeket kívánok.