Abban a nagy szerencsében van részünk, hogy a Deutsche Welle, ez a német közszolgálati médium kiemelt helyet biztosít nekünk, magyaroknak. Nagy szükségünk van rá, mert nélkülük nem jutna el az szabad szó a magyarokhoz, nem tudnánk eligazodni a demokrácia útvesztőiben. Nem tudom, mennyivel terheli a német adófizetők pénztárcáját a nekünk szánt felvilágosító adás, a tízfős stáb fizetése, a produkciós költség. Ráadásul a Deutsche Welle magyar szerkesztőségében nemcsak a német közmédia tartalomkínálatából válogatnak, hanem a német közönségnek is igyekeznek tájékoztatást nyújtani a magyarországi illiberális állapotokról.
Most például Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró tényfeltáró munkáját foglalta egy csokorba a Deutsche Welle-nél dolgozó magyar kollegája, Bogár Zsolt, ezt jelentették meg online felületükön. Gondolom nemcsak németül, hanem lefordítva mind a harmincegy ország nyelvére, ahova a Deutsche Welle az igaz szót próbálja közvetíteni. Amolyan hidegháborúból ismert Szabad Európa akar lenni ez a német médium, a maga módján tájékoztat, bomlaszt a célországokban, a nyugati világ mai demokráciaelképzelésének szellemében.
Panyi Szabolcsot talán nem kell bemutatni, ő az, aki a másfél évvel ezelőtti Pegasus-botrány egyik magyarországi főszereplője volt. Az Izraelben fejlesztett kémszoftvert a titkosszolgálatok a világban sok helyütt használták a telefonadatok megfigyelésére, és a megfigyeltek listáját valaki megszellőztette. A nemzetbiztonsági kockázatot különböző országok különböző módon értelmezik. Németországban például ellenzéki politikusokat, azok szimpatizánsait, újságírókat, civileket figyel meg az Alkotmányvédelmi Hivatal, a megfigyelést az érintettek kivételével mindenki jogszerűnek tartja. A Pegasus-listán négy magyar újságíró neve is rajta volt, ők és politikai támogatóik rögtön a magyar állam jogtipró intézkedését látták benne.
Nos, Panyi Szabolcs most nem a migrációval, a Pegasussal, hanem a magyarországi orosz befolyással kapcsolatban végzett széles körű tényfeltárást. „Magyarország Oroszország kémközpontja az Európai Unióban” címmel a Panyi által összehordott valamennyi „információt” tényként közölve jelent meg a magyar kolléga írása a Deutsche Welle virtuális hasábjain. Nagyon fontos írás ez olyan országban, ahol az orosz–ukrán háború egyedüli felelősének a putyini Oroszországot tartják, ahol gyűlölettel telten sistereg a riporterek és a politikusok szájából „Putyin” neve, ahol a háborút az ő fizikai megsemmisítéséig akarják folytatni. Ebben a kontextusban a békét forszírozó Magyarország is ellenséggé válik. Mindenki, aki kicsit is józanabbul lát a megbolondult világban az ellenségnek számít, Putyin csahosa, ügynöke, az európai közösség, a szolidaritás sírásója.
Hogy ez így van, azt be is kell bizonyítani. Ez a média dolga lenne, de tájékoztatás helyett ma a dezinformációk világát éljük, a politika szolgálatában álló média manipulál, tudatmódosít. A manipulálás ezerrel folyik, nincs olyan nap, hogy ne főoldalon foglalkoznának a külföldi lapok a magyar (elítélendő) különutas politikával. A Deutsche Welle azonban még rajtuk is messze túltesz.
Térjünk vissza a címhez, ízlelgessük kicsit, mit is jelent, milyen súlyos vádakat fogalmaz meg Magyarország ellen. Aztán nézzük meg a Panyi által feltárt tényeket!
2022 november végén az ukrán különleges erők egy feltételezett orosz ügynököt tartóztattak le az egyik magyarországi határátkelőnél. A férfi az ukrán hadsereg bázisaira, fegyvereire és logisztikájára vonatkozó érzékeny információkat akart átcsempészni. Az érzékeny anuszába rejtett adathordozótól a budapesti orosz nagykövetségen kellett volna megkönnyebbülnie. Ott van ugyanis az orosz kémközpont, hiszen az ügynökök általában diplomatának álcázzák magukat. Nyugodtan kémkedhetnek, mert az akkreditált diplomaták diplomácia mentességet élveznek.
Ez a mentesség jár például a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) orosz alkalmazottjainak is. A bankot még a szovjet időkben alapították, három éve tették át a székhelyét Budapestre. A magyar ellenzék már akkor, rögtön sejtette, hogy az Orbán-kormány ezzel a lépéssel a KGB-hálózat bővítését támogatja. Ráadásul a magyarok a szankciók ellenére megtűrik ezt a nemzetközi bankot, holott a jóérzésű európai országok sorra szállnak ki belőle. Panyi szerint a KGB-kapcsolatokra utal az is, hogy a bank vezetője, Nikolai Kosow kémcsaládból származik; édesapja egykor a KGB budapesti rezidense volt, édesanyját a TASZSZ orosz hírügynökség „a 20. század egyik legjelentősebb kémjének” nevezte. Szép kis felmenők mondhatom, bár überelni Dobrev árnyékminiszterelnök pedigréjét nehezen lehet. Egyszer írhatna arról is Panyi, hadd lássa a német hullámokon keresztül a fél világ, kit is melengetnek a keblükön.
Panyi tudni véli, hogy a magyar külügyminisztérium informatikai hálózata szennyezett, állandó orosz hackertámadásnak van kitéve. Ezt csak mi nem tudjuk itt, kivéve az oknyomozót. A nyugati szövetségesek viszont tudják, ezért aztán nem is osztanak meg titkos információkat Magyarországgal. Nagy a bizalmatlanság velünk szemben. Ezt csak fokozza a letelepedési kötvények befolyásos oroszoknak pénzért történt osztogatása, a Deutsche Welle által arany vízumnak nevezett rendszer. Persze, ha német nevén neveznénk, kiderülne, hogy ott is van ilyen rendszer, van ki jó pénzért, van ki szellemi vagy politikai tőkével vásárolja meg a letelepedés jogát.
Ráadásul, amikor mi ingyen osztogatjuk a határon túli magyaroknak a kettős állampolgárságot, a honosítással lehetőséget adunk a rést kihasználó orosz ügynököknek is, hogy csont nélkül bejussanak az unió felségterületére. A kettős állampolgárság ilyen megközelítésével még nem találkoztam, ezért jó, ha az ember oknyomozó újságírót olvas. Panyi vagy a Deutsche Welle foglalkozhatna a német honosítással is, hiszen a német világútlevelet éppen fűnek-fának osztogatják, és a kérelmezők (migránsok, menedékkérők), akiknek identitásáról vajmi keveset tudunk, kedvükre utazgathatnak majd a határok nélküli Európában. Vagy írhatnának az európai szocialistákról, akik milliós csúszópénzekért ígértek vízummentességet a katariaknak.
Sorolhatnám még a Panyi-féle bizonyítékokat az oroszoknak kémkedő „konzervatív jobboldalinak” nevezett jobbikos KGBélától kezdve egészen addig, hogyan tette Moszkva zsarolhatóvá a jelenlegi magyar kormányt, és Orbán Viktor az orosz ügynökök nyomására hogyan vert éket az uniós szankciók kerekébe. Mindezen ismereteket alapos oknyomozással szerezte meg Panyi és csapata. Aztán már csak a kiválogatott elemeket kellett ebben az orosz kémhálózat Magyarországon nevű puzzle-játékban a megbízó tetszése szerint összerakosgatni.
A KGB-hálózat témája eddig még nem szerepelt a honi és európai neomarxisták magyarellenes eszköztárában, hiszen valójában az ő kapcsolatrendszerükről van szó. Panyi vigyázatlanul el is szólta magát: „a politikai és gazdasági elit tagjai gyakran tanultak Oroszországban, és oroszokat vagy orosz nőket vettek feleségül. Ez is erősítette az orosz befolyást Magyarországon”, írja. Kik is voltak ennek az Oroszországban tanult politikai és gazdasági elitnek a tagjai? Megnézném azokat a vegyesházasságokat is!
Rab Irén
a szerző történész
Forrás: Magyar Hírlap