Születésnapomra (31)
A kiégett lámpa mutatja,
hogy valami nincs rendben.
Kiégett szerelmek harangja
zúg fülembe keserűen.
Még egy év, az óra kattog,
feszesen mutatja a véget.
Őszül hajam és kopaszodok,
megöl minden mi eddig éltetett.
De közben ellazít a csend,
lassan folyik a 16 éves nedű
csatornáján a végtelennek,
ezért nem gyúl láng belül.
Érzem, az idő munkál,
dolgozik a számban.
Skót barátok minden álmát
látom jégben, talpas pohárban.
De nem enyémek.
Talán csak a kérdőjelek
váltak idézőjelekké.
Hosszú. Olvashatatlan regényekké.
Tovább írják az egyperces novellát
most a félrevezetett álmok,
S én 31 évesen eladnám
egy másodpercért is minden halálom!
Koppenhága, 2012. november 26.