A tokiói olimpia öttusa versenyén két szám után magabiztosan vezetett a német Annika Schleu. Ha csak egy közepes lovagló eredményt produkál, nagy esélye lett volna, hogy olimpiai bajnok legyen. A sors azonban másként döntött. Lova egyszerűen megmakacsolta magát, nem volt hajlandó együttműködni lovasával. A sportoló kétségbeesetten próbálkozott, még pálcázással is ösztönözte a lovat, mindhiába, nem tudott végig menni a pályán. Győzelmi esélyei elúsztak, végül a 31. helyezést érte el a 36 induló közül. Ugyanezt a lovat kapta egy másik, világbajnok orosz öttusázó, aki ugyanúgy pont nélkül maradt a ló ellenszegülése miatt.
Az esemény következményei túlmutatnak a történteken, kiválóan szemléltetik társadalmunk fonákságait…
A múlt század elején egy száj- és körömfájás-járvány közepén, fertőzésveszély miatt az öttusázók nem vihették el a versenyre saját lovukat. Ez később hagyománnyá vált, a versenyt rendezőnek kell lovakat biztosítania, mégpedig jól lovagolható és közel azonos képességű lovakat. A videót megtekintve biztosak lehetünk abban, hogy a lovak nem voltak azonos minőségűek, ami azt jelenti, hogy a versenyzőknek nem biztosították az egyenlő esélyeket. Ez óriási szervezői hiba, mert hihetetlennek tűnik, hogy egy olimpiára, Tokió vonzáskörzetében nem találnak kb. 20 jó képességű lovat! (nem kiemelkedő, hanem csak jobb képességű lovakról van szó.) És mi lett a hivatalos reakció? Felelősségre vonás? Á, dehogy! A Nemzetközi Öttusa Szövetség kiadott egy közleményt arról, hogy a sajnálatos esemény miatt csökkentik az akadályok számát, magasságát és összetettségét. Míg más sportágakban emelik a minőségi elvárásokat, addig az öttusában alacsonyabb színvonalú ló- és lovasteljesítmény is elegendő lesz. Nem tűnik jó üzenetnek a sportágak versenyében. A közleményből kiderül, hogy orvosolták – vagy éppen elsikálták? – a problémát. Persze, talán ez a probléma fel sem merült volna, ha nem az olimpián vezető, egy sportban domináns nemzet versenyzője betlizik a ló miatt. Mert a szerencsétlen versenyző diadalmas győztesből abszolút vesztessé vált, nemcsak a versenyt veszítette el, hanem gyűlölködés célpontjává is vált a közösségi médiában.
– Az elmúlt napok sok szempontból sokkolóak voltak számomra. A gyűlölet, amellyel a közösségi médiában találkoztam, felülírta a csalódást, amit a kihagyott érem miatt éreztem – nyilatkozta. Azért kritizálták, mert „gonosz állatkínzó”. Sarkantyút használt, pálcázással próbálta az akadályok felé terelni a „szegény, kis lovacskát”. A videórészletből viszont az derült ki, hogy nem igazán használta a sarkantyút és a pálcázása sem volt erőteljes. Jól látható, hogy nem egy veszett szadista ült a lovon, hanem egy kétségbeesett, fiatal nő, aki enerváltan próbálja a lovát az akadályok felé irányítani. Az emberség, a tisztaság álarcában, „állatvédő” vádaskodók mocskolják a szerencsétlen sportolót. Vajon, honnan származik ez a veszett harag, ez a mérhetetlen frusztráció? Úgy tűnik, hogy éppen a vádaskodók követik el azokat a bűnöket, amellyel az öttusázót vádolják.
Cseppben a tenger – tartja a mondás. A sportban is, ahogy az élet más területén, szembesülhetünk álságos döntésekkel, igazságtalan, rosszindulatú vádaskodással. Valahogy ismerősek valamennyiünknek ezek a szituációk…
Jády György