A főpolgármester szerint ahogy az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején, úgy ma is harc folyik az igazságért és a jövőért. A főpolgármester a Batthyány-örökmécsesnél rendezett keddi fővárosi ünnepségen azt hangoztatta: mindazoknak össze kell fogniuk, akik tisztelik és magukénak vallják a magyar múltat, hisznek a közösség erejében, az ország felemelkedésében, és őrizni akarják a magyar identitást.
A városvezető az 1848-as forradalmat az újkori magyar történelem meghatározó eseményének, a nemzeti identitás erős pillérének nevezte, és úgy vélte: az akkori társadalmi reformok a polgári átalakulás motorjai ma is.
A tavalyi országgyűlési és önkormányzati választásra utalva azt mondta: áprilisban és októberben a várakozás és a lelkesedés mind Budapesten, mind pedig az országban a 163 évvel ezelőttihez volt hasonlítható.
Tarlós István beszédében többször párhuzamot vont a Batthyány-kormány és az Orbán-kormány helyzete között, és úgy vélte: a mai vezetés hasonló nehéz helyzetben van, mert most is csaknem a semmiből kell teremtenie.
Arról beszélt, ma sokan úgy látják, hogy – ahogy 1849-ben és 1990 után is – valami megkezdődött ugyan, de befejezetlen maradt, ezért azt „be kell fejezni”.
A főpolgármester bírálta a korábbi ország- és városvezetést, amiért húszezermilliárdnyi államadósságot hagytak maguk után, ám most nyilatkozataikban eltorzítják a valóságot. Tarlós István úgy fogalmazott: akik hamisan tanították az országot, akik régi kurzusokat írtak át az új idők divatja szerint, azok most nekifogtak félteni a magyar demokráciát.
A városvezető szerint ma „egy erkölcsében és javaiban lepusztított ország romjain” kell megkeresniük az építéshez szükséges elemeket.
Minden helynek megvan a maga szelleme – ezzel indokolta, hogy a főváros új vezetése szakított a korábbi hagyományokkal, és nem a Duna-parti Petőfi-szobornál (ahogy elődje, a liberális Demszky Gábor tette), hanem a Batthyány-örökmécsesnél rendezte meg ünnepségét. Aki akarja, értelmezheti ezt új idők új üzenetének is – fűzte hozzá.
MTI