Fájdalmas napja volt és marad Szerencs történetének 2008. március 10-e, amikor a Mátra Cukor Zrt. német tulajdonosa bejelentette, hogy megszünteti a szerencsi cukorgyártást, és a nagy múltú üzem végleg bezárja kapuit.
A gyár a város életének, fejlődésének meghatározó ipari létesítménye és egyben jelképe is volt. A szerencsi és környékbeli emberek több generációja kereste itt kenyerét a működés 119 éve alatt. A gyárbezárás miatt több százan veszítették el állásukat, megélhetésüket, és a Mátra Cukor Zrt. döntése százmilliós nagyságrendű adóbevétel kiesést okozott a városnak. Az önkormányzat képviselő-testülete 26/2009. (II. 12.) számú határozatával március 10-ét Cukorgyári Emléknappá nyilvánította.
A bezárás óta eltelt időben alaposan megváltozott az egykori termelő üzem arca: az épületek nagy részét gyanús sietséggel lebontották, ma már szinte csak a két kémény áll mementóként az egykori gyárterület közepén. Napjainkban a kedélyeket a cukor árának drasztikus emelkedése borzolja, hiszen néhol már elérte a 300 forintos kilogrammonkénti árat, az előrejelzések szerint pedig akár a 400 forintot is meghaladhatja.
A hazai cukortermelés az Európai Unió 2005-ös cukorreformjának esett áldozatul, melynek elsődleges célja a 7 millió tonnás piaci többlet eltüntetése volt. Azok a gazdák, akik a lecsökkentett árak miatt nem tudták gazdaságosan továbbművelni a termesztést, és felhagytak a tevékenységgel, támogatásban részesültek a növényváltás elősegítése érdekében.
Míg hazánkban a reform előtt 60 ezer hektáron folyt cukorrépa termesztés, mára csupán 13 ezer hektár a betakarított termőterület. Ez együtt járt azzal, hogy a rendszerváltás idején még működő 12 cukorgyárból mára csak egyben, Kaposváron folyik termelés, ami a hazai szükségletek csupán egyharmadát képes kielégíteni az itthon megtermelt répából.