Megnyílt a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság megújult Pilisi Len Látogatóközpontja, az igazgatóság új Natura 2000 bemutatóhelye Pilisszentivánon.
A 200 millió forintból felújított látogatóközpontban a Budai-hegység északi részén, Pilisszentiván, Piliscsaba és Nagykovácsi között elhelyezkedő Szénás hegycsoport élővilágát és a világon egyedül itt élő pilisi lent (Linum dolomiticum) bemutató interaktív kiállítás, vetítőterem és kültéri foglalkoztató várja a kirándulókat. A projekt részeként megújult a Szénások három tanösvénye is
Az átadó ünnepségen Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója kiemelte, hogy a Szénások, a pilisi len élőhelye 1978 óta a budai tájvédelmi terület részeként fokozottan védett és kiemelt európai uniós (Natura 2000) védelmet is élvez. Az Európa Tanács 1995-ben Európa diplomával ismerte el a Szénások értékét és az itt folyó természetvédelmi munkát, és idén szeptemberben döntöttek az Európai diploma újabb 10 évre történő megadásáról. A nemzeti park igazgatósága, a Pilisi Parkerdő Zrt. és az önkormányzat együttműködve igyekszik megóvni a területet.
Elmondta azt is, hogy a nemzeti park igazgatóság három megyére kiterjedő működési területén 21 projekt van folyamatban több mint 8 milliárd forint értékben. Várhatóan 30 ezer hektár terület természeti állapota újul meg a közeljövőben, köztük fontos vizes, illetve füves élőhelyek, barlangok, 6 látogatóhely épül a területen, és megújul az igazgatóság gépparkja is.
Poppréné Révay Gyöngyi, Pilisszentiván polgármestere azt hangsúlyozta, hogy a ma emberének újra meg kell tanulni tisztelni a természetet és erre kell nevelni gyermekeit is. A nemzeti park munkatársainak segítségével a település óvodáiban és általános iskolájában komoly természetvédelmi oktatómunka folyik, a gyerek egyre többet tudnak a falut körbeölelő erdőről, az ott élő védett növényekről és állatokról és egyre büszkébbek saját környezetükre.
Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai ökoturizmus járványhelyzetben is biztonságos, és nemzeti identitásunknak is jót tesz, ha megismerjük a hazánkat. Emellett a pihenésre itthon elköltött forintok helyben hasznosulnak, támogatva ezzel a magyar munkahelyeket. Hangsúlyozta, hogy a környezetvédelemnek konkrét gyakorlati haszna is van, hiszen egy agrárországban a biodiverzitás és az élőhelyek állapota a jövő záloga, „versenyképességünk alapja”. Szólt arról is, hogy az elmúlt tíz évben a kormány megduplázta, 700-ról 1400-ra emelte az ország területén működő tíz nemzeti park igazgatóság dolgozóinak számát, és megnégyszerezte a parkok költségvetését, így állami támogatásuk mára eléri a 20 milliárd forintot. A látogatószám 30 százalékkal nőtt, és ma már 1,6 millió fő, ebből 200 ezer a környezeti nevelésen részt vevő gyerekek száma.
Az átadót záró ünnepélyes faültetésen Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: a faültetés jó példája lehet a parkerdő és a nemzeti park közötti együttműködésnek, hiszen közösek a gyökerek Kaán Károly erdőmérnök révén, aki a Kis- és Nagy-szénások területének védett területté való besorolását kezdeményezte. E különleges terület megőrzésére, fenntartására jött létre az a megállapodás, amelyhez helyi vállalkozásként jó példát mutatva csatlakozott Pilisszentiván önkormányzata is.
„Ezek az ágak azt az egymást segítő, támogató munkát fejezik ki, amivel a közös célok felé dolgozunk, gyümölcsét azok a gyerekek fogják leszüretelni, akikért dolgozunk.”