A napokban jelent meg a Hajógyári-szigeten tervezett új beruházások pontos dokumentációja, amely egy kajak-kenu központ létesítésének tervét és az egész sziget árvízvédelmi célú beruházását célozza. A WWF Magyarország álláspontja szerint a beruházás nemcsak egy újabb értékes városi zöldfelület beépítése miatt káros, de a Duna erősen beszűkített árterének további csökkentése sem bölcs döntés a klímaváltozás hatásainak árnyékában.
A Hajógyári-sziget klímakockázati tanulmányából kiderül, hogy a beruházás 650-1000 darab idős fa kivágásával járna. Míg máshol épp az árvízkockázat csökkentésére hivatkozva vágnak ki értékes erdőket, addig ez a projekt az aktív ártér beszűkítésével jócskán megnöveli Budapest árvíz-veszélyeztetettségét. A tervek szerint gátakkal körbevett sziget árvíz idején gyakorlatilag olyan lenne, mint egy Dunába mártott lavór, ami önmagában is jelentős árvízkockázatot jelent a szigeten. A gátak építésével a hullámtér olyan mértékben csökken, hogy az árvízszint közel 10 cm-rel nőne – ez pedig a pesti és budai Duna-parti ingatlanokat is veszélyeztetheti. Ezen kívül a Megyeri hídnál pillérállékonysági problémák jelentkezhetnek, a terület bolygatása miatt pedig idegenhonos özönfajok foglalhatják el az őshonos növényekből álló ligeterdők helyét.
A folyó menti ártéri területek több szempontból is jelentősek: gazdag élővilágnak adnak otthont, és az emberek számára is számos kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak. Fokozottan érvényes ez azokon a városi területeken, ahol jelenleg viszonylag kevés a nagyobb, összefüggő zöldfelület, így a hőhullámok sokkal inkább sújtják a lakosságot. Világszerte az emberek 54 százaléka él városokban és ez az arány folyamatosan növekszik. A városi zöldfelületek megőrzése éppen ezért kiemelten fontos, és ha ezek rovására beruházásokat kezdeményeznek, akkor a tervezés során nem kerülhető el a helyi lakosok, érintettek bevonása.
A folyószabályozások óta a hazai vizesélőhelyek 97 százaléka eltűnt, amely nem csak a vízi élővilág nagyfokú csökkenését eredményezte, hanem károsította a természetnek azokat a funkcióit, szolgáltatásait, amelyek az emberek élhető környezetének alapvető részét képezik. Ilyen például a városokban a hőszigetcsökkentő hatás, a széndioxid-megkötés, a mikroklíma-szabályozás vagy a levegő minőségének javítása, nem beszélve a számos rekreációs lehetőségről.
Mára eljutottunk odáig, hogy a természetes állapotú élőhelyek nagy része eltűnt, állapotuk leromlott, önszabályozó képességüket elveszítették, ezáltal fennmaradásuk egyre több kezelést igényel. „A főváros térségében különösen igaz, hogy a Duna menti zöldfelület utolsó darabkái kiemelt jelentőségűek mind az élhető környezet biztosítása, mind a klímaváltozással szembeni fellépés szempontjából. A Hajógyári-sziget is ráirányítja a figyelmet arra, hogy a 21. század környezeti kihívásaival nem tudunk megbirkózni akkor, ha a természeti erőforrások és a zöldfelületek védelmét továbbra is alárendeljük a túlméretezett infrastruktúra-fejlesztéseknek” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
A mellékelt kép a klímakockázati elemzésben található, amely ide kattintva a kapcsolódó anyagok között érhető el.
WWF Magyarország