Kész a médiatörvény-ügyben az Európai Bizottságnak szánt kormányzati válaszlevél. Hétfőn tartják róla az utolsó egyeztetéseket, s még a hét elején szeretnék is elküldeni a brüsszeli testületnek – nyilatkozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában vasárnap este.
A kormány szeretné, ha nem nyomná rá a magyar uniós elnökségre a bélyegét a médiatörvénnyel kapcsolatos európai vita – éppen ezért szeretnék jóval az Európai Bizottság szabta határidő előtt, még e hét hétfőn vagy kedden eljuttatni a választ a brüsszeli testületnek – mondta a Duna Televízióban Navracsics Tibor. A válaszlevél végső változata már készen van, tartalmáról konkrétumokat még nem árult el, azt viszont elmondta: hétfőn tartják róla az utolsó egyeztetéseket.
Hozzátette: marad az eddigi alapelv. „Ha azt látjuk, hogy a jogharmonizáció kapcsán van olyan észrevétele a bizottságnak, ami mentén a törvényt módosítani kell, mi ebből nem csinálunk presztízskérdést, természetesen módosítunk”. Azt azonban kérdésre válaszolva megjegyezte: több kérdés létezik, s van, amelyiknél az előbbi válasza egy „igennel” ér fel a módosításra vonatkozóan.
Miért nincs „tűzszünet” az uniós elnökség idején?
Nemrégiben azt nyilatkozta: az uniós elnökséget betöltő országokban az a szokás, hogy az elnökség időszakára „tűszünet” van érvényben, azaz igyekeznek a belpolitikai csatározásokat a minimálisra csökkenteni. Nálunk Ön szerint miért nem működhet ez a rendszer? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése.
„Azért nem megy, mert van olyan ellenzéki párt, amelyik úgy gondolja: ha itt, Magyarországon a választópolgárok akaratából nincs akkora súlya, mint amekkorát magának szeretne, akkor megpróbálja nemzetközi fórumokon át elérni ezt” – reagált Navracsics Tibor.
Arra a felvetésre, hogy ellenzéki korszakában a Fidesz is fordult nemzetközi szervezetekhez és felemelte a hangját hazai történésekkel kapcsolatban, a miniszterelnök-helyettes azt mondta: azért emelték fel hangjukat fideszes politikusok Európában, mert példátlan módon a békés, megemlékező tömegre gumilövedékkel és könnygázzal támadtak rá, 2006 október 23-án.
A médiatörvény kapcsán még nem történ jogsértés
„Akkor megtörtént jogsértés után mentek a Fidesz politikusai Brüsszelbe, és bemutatták a bizonyítékokat. Most nem történt jogsértés. A médiatörvénnyel kapcsolatban eddig még semmilyen, sajtószabadságot sértő cselekedet nem történt. A törvény január elsejétől van hatályban; nem hurcoltak meg újságírót, nem tiltottak be tartalmat, nem állt le televízió. Magyarországon azt láthatjuk, hogy különösebben az újságírók nem is nagyon tiltakoznak, leszámítva egy-két baloldali lapot. Ám ők inkább osztályharcból, és nem annyira a médiatörvény iránti szakmai ellenérzésükből tiltakoznak” – hangzott az érvelés.
A médiatörvény kapcsán egyébként addig fogják kérdezni európai fórumokon a magyar kormány tagjait, amíg lesznek olyan politikai erők, amelyeknek érdeke ezt a helyzetet fenntartani – tette hozzá kérdésre válaszolva a miniszterelnök-helyettes.
Tartalmi és politikai vita is zajlik a médiatörvényről
Navracsics Tibor úgy látja: ketté lehet választani a törvénnyel kapcsolatos vitát. A törvényszöveggel kapcsolatban kezdetben egyáltalán nem volt vita, hiszen sokan úgy vitatták a törvényt, hogy nem olvasták annak szövegét. Mostanra ez, a szöveggel kapcsolatos vita egyre mélyebbé válik, nem intenzitását, hanem tematikáját tekintve.
A vita másik ága politikai jellegű – ez inkább a médiatörvénnyel kapcsolatos érzésekről szól: félelmekről, gyanakvásokról, vagy éppenséggel az azzal kapcsolatos bizalomról. „A médiatörvény bonyolult dolog, önöket nyilván egzisztenciálisan is érinti, a véleményszabadság számos alapvető szabadságjogot is érinthet, éppen ezért felfokozott az érdeklődés ezzel kapcsolatban” – hangzott az interjúban.
3:0 a kormány javára
A médiatörvény elleni civil tüntetéseket a tiltakozás példájaként felhozó felvetésre úgy reagált a fideszes politikus: ez is mutatja, hogy szólásszabadság van Magyarországon, a médiatörvény és az alkotmányos rend semmilyen csorbát nem szenvedett.
Ha lesznek még tüntetések, azokra reagálnak-e bármi módon, vagy mint az eddigieket, azokat is tudomásul veszik majd? – kérdezte a Heti Hírmondó. „Én ahogy tudom a felhívásokból, a tüntetések a szólásszabadság mellett állnak ki. Ezzel mit csináljunk? Mi is a szólásszabadság mellett állunk ki” – reagált Navracsics, hozzátéve: a tüntetőkkel szemben a kormányzat úgy látja, nem veszélyezteti a szólásszabadságot a médiatörvény. „Eddig még nem láttam, hogy bárkinek a szólásszabadságát veszélyeztette volna, vagyis akkor azt mondhatom, hogy három-null ide, a kormányzat javára”.
Az uniós elnökségben jól teljesít Magyarország
Összességében nézve az elmúlt hét eseményeit – beleértve a miniszterek uniós meghallgatását és a médiatörvény körüli vitákat is – hogyan értékeli a magyar teljesítményt? – hangzott a Heti Hírmondó kérdése.
„Azt látom, hogy amint az európai uniós elnökségünk elindult és már konkrét programok is vannak – több miniszteri tanácsülés volt már -, ahogy a szakpolitikák mentén megy előre az elnökség, jól teljesít Magyarország. Felkészültek vagyunk” – szögezte le a miniszterelnök-helyettes. Hozzáfűzte: nem szabad elfelejteni, hogy ez a kormány és a miniszterek fél éve vették át hivatalukat, vagyis fél évvel ezelőtt kezdték tanulni azokat az ügyeket, amelyekben január elsejétől már legfőbb koordinátorként kell fellépniük. „Azt látom, hogy eddig mindenki elégedett, mármint a többi huszonhat tagállam részéről” – hangzott az értékelés.
A magyarok is építik a polgár közeli uniót
A polgár közeli unió egy hosszú folyamat, amiben a magyar elnökség biztosan nem ér el végeredményt, de apróbb eredményeket remélhetőleg igen – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes. Az egyik magyar cél az emberi alapjogok, köztük éppen a szólásszabadság fokozott érvényesítése az EU-ban. Másrészt lépéseket tervezünk olyan területeken is, ahol a hétköznapi emberek is megérezhetik az európai integráció létének hasznosságát. Példaként Navracsics Tibor a nemzetközi házasságokat vagy élettársi közösségeket hozta fel, amelyekben a férj és a feleség eltérő állampolgárságú.
Esetükben jelenleg nehézkes a vagyonjogi rendezés – mondta. „Szeretnénk azt elérni – de hozhatnám az öröklési jogot is arra az esetre, ha egy örökhagyónak különböző országokban vannak vagyontárgyai – , hogy az egy országban lefolytatott akár vagyonjogi, akár öröklési ügyet a többi tagállam is ismerje el magára nézve kötelezőnek, így a családnak sokkal könnyebbé válik az ügyintézés” – hangzott a miniszterelnök-helyettessel készült interjúban a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában.
DunaTV