Amennyiben fűtési rendszerünket szeretnénk kiépíteni, vagy felújítása előtt állunk, több lehetőség áll rendelkezésünkre. Írásunkkal abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy mely szempontokat kell mérlegelni, mielőtt döntést hozunk. Három különböző, és jelenleg legelterjedtebb hőtermelő készüléket vizsgálunk meg, éspedig a gázkazánt, az elektromos kazánt és a hőszivattyút.
Elsődleges szempont általában a várható üzemeltetési költség, tehát az energiahordozók hasznosult árát kell mérlegre tennünk a hőtermelő készülék hatásfokának fi gyelembevételével. Az alábbi grafi kon szerint, mely ezeket az energiaárakat mutatja be különböző hőtermelőkkel előállítva, látható, hogy jelenleg Magyarországon legköltségesebb a villamos energiával való fűtés, és legolcsóbb a megújuló energiaforrásokat hasznosító, és alacsony díjszabású, „H”-tarifával üzemeltethető hősziva?? yús készülékkel való fűtés. Ezeknek a készülékeknek a beruházási összege viszont olyan magas, hogy állami támogatás igénybevétele nélkül csak nagyon kevesen engedhetik meg maguknak.
Gázkazánnal való fűtés
A földgáz széles körű elterjedésében döntő szerepet játszott a 80–as években a lakosság számára kiépíte?? gázvezetékrendszer. Ennek köszönhetően vált általánossá a központi fűtés a lakásokban.
Működés szempontjából három különböző gázkazán közül választhat a felhasználó: kéményes, zárt égésterű és kondenzációs. Ezek különböző hatásfokkal hasznosítják a felhasznált földgázt. Leggazdaságosabban az újgenerációs kondenzációs kazánok működnek, amelyek a magas hőfokú füstgáz visszahűtése által plusz hőenergiát nyernek. Ehhez viszont alacsony hőmérsékletű hőleadó rendszerre van szükség, mint a padló és falfűtés. Ennek kiépítése magasabb költséggel jár, mint a hagyományos radiátoros rendszeré. Azokban a lakásokban, ahol nincs radiátoros hőleadórendszer kiépítve, a gázkonvektorok használata terjedt el, amelyek nagyon alacsony hatásfokon működnek.
Összehasonlítva a kondenzációs kazánnal, üzemeltetési költségük kb. 47 százalékos többletköltséggel jár. Az egyes készülékek beruházási költsége csak kismértékű eltérést mutat, ha nem vesszük figyelembe a hőleadók kialakítását. Jelentős többletköltséget jelenthet a kéményes készüléknél a kémény kiépítése, vagy akár annak felújítása.
A cikk folytatását keresse az A Mi Otthonunk magazin 2010 december-januári számában.