Lázad az MSZP, lázad az LMP, lázad a Pedagógusok Szakszervezete is. Elvetélt kérdések? A kormányzat ütött egy rést a költségvetésen? Elemzés: a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz való jog között történelmi feszültség áll, mely a rendszerváltás utáni Magyarországon is erősen aktuálpolitikai színezetet kapott. A Taláros Testület november 29-30-i teljes ülésének napirendje. Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Választási Bizottság döntését az MSZP, mivel a testület elutasította a párt magán-nyugdíjpénztárakra vonatkozó, népi és népszavazási kezdeményezéseit. A bizottság azért utasította vissza a kezdeményezések hitelesítését, mert a kérdések szerintük nem voltak egyértelműek, illetve volt közöttük megtévesztő is. Az MSZP Az MSZP szerint az Országos Választási Bizottság politikai döntést hozott, reményei szerint azonban „az Alkotmánybíróság nem engedi megvalósítani az intézményesített sikkasztást”. A párt kérdései lennének, lettek volna: 1. „Egyetért-e ön azzal, hogy a magánnyugdíj-pénztári kifizetéseket az Állam (Kormány) semmilyen módon, még átmenetileg sem vonathatja el?” 2. „Egyetértenek-e azzal, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat törvény nem módosíthatja – még időlegesen sem – nyugdíjjárulékra?” 3. „Egyetért-e ön azzal, hogy az állampolgárok magán nyugdíjpénztári tagdíjait kizárólag az általuk kiválasztott magánnyugdíjpénztár kezelheti?”
Az LMP is Alkotmánybíróságtól remél sérelmeire orvoslást. Tordai Bence, a párt választmányi szóvivője szerint „útszéli zsarolás” Matolcsy György magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó bejelentése. Szavai szerint a magán-nyugdíjpénztári számlákon valós pénzek vannak, míg az állami nyugdíjrendszerben, még ha sikerül is „létrehozni ezeket a virtuális számlákat, ez a pénz nem áll majd mögötte”. Nem, mert felélik, elköltik adósságtörlesztésre. Tordai Bence szerint a kormányzat ütött egy rést a költségvetésen és ezt nem kiadáscsökkentéssel és szerkezeti átalakításokkal akarják betömni, hanem azzal, hogy „egyszerűen lenyúlják” a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket.
Alkotmánybíróság – Bőség zavara…
Lázad az MSZP, lázad az LMP, lázad a Pedagógusok Szakszervezete is. Elvetélt kérdések? A kormányzat ütött egy rést a költségvetésen? Elemzés: a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz való jog között történelmi feszültség áll, mely a rendszerváltás utáni Magyarországon is erősen aktuálpolitikai színezetet kapott. A Taláros Testület november 29-30-i teljes ülésének napirendje.
2010. november 29. 11:08
Alkotmánybíróságon támadta meg az Országos Választási Bizottság döntését az MSZP, mivel a testület elutasította a párt magán-nyugdíjpénztárakra vonatkozó, népi és népszavazási kezdeményezéseit. A bizottság azért utasította vissza a kezdeményezések hitelesítését, mert a kérdések szerintük nem voltak egyértelműek, illetve volt közöttük megtévesztő is. Az MSZP Az MSZP szerint az Országos Választási Bizottság politikai döntést hozott, reményei szerint azonban „az Alkotmánybíróság nem engedi megvalósítani az intézményesített sikkasztást”. A párt kérdései lennének, lettek volna: 1. „Egyetért-e ön azzal, hogy a magánnyugdíj-pénztári kifizetéseket az Állam (Kormány) semmilyen módon, még átmenetileg sem vonathatja el?” 2. „Egyetértenek-e azzal, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjat törvény nem módosíthatja – még időlegesen sem – nyugdíjjárulékra?” 3. „Egyetért-e ön azzal, hogy az állampolgárok magán nyugdíjpénztári tagdíjait kizárólag az általuk kiválasztott magánnyugdíjpénztár kezelheti?”
Az LMP is Alkotmánybíróságtól remél sérelmeire orvoslást. Tordai Bence, a párt választmányi szóvivője szerint „útszéli zsarolás” Matolcsy György magánnyugdíj-pénztárakra vonatkozó bejelentése. Szavai szerint a magán-nyugdíjpénztári számlákon valós pénzek vannak, míg az állami nyugdíjrendszerben, még ha sikerül is „létrehozni ezeket a virtuális számlákat, ez a pénz nem áll majd mögötte”. Nem, mert felélik, elköltik adósságtörlesztésre. Tordai Bence szerint a kormányzat ütött egy rést a költségvetésen és ezt nem kiadáscsökkentéssel és szerkezeti átalakításokkal akarják betömni, hanem azzal, hogy „egyszerűen lenyúlják” a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket.
Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete is. Az érdekvédelmi tömörülés a különadót és az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését egyaránt kifogásolja. Nem tartják elfogadhatónak a különadó öt évre visszamenőleges kivetését. Az érdekvédők azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy különbséget tesznek az állampolgár és állampolgár, munkavállaló és munkavállaló között a 3,5 millió forintos illetve 2 millió forintos plafon megállapításával. (Az Országgyűlés november 17-én döntött a 98 százalékos különadó új szabályairól, a törvény szerint a munkavállalók számára 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetői esetében 2 millió forint a közszférában foglalkoztatottakra a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeghatára. A különadót – amelynek hatálya a nyugdíjba vonulókra nem terjed ki – öt évre visszamenőleg kell megfizetni.) Harmadik beadványában a Pedagógusok Szakszervezete az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítése ellen tiltakozik. Azt kérik, hogy a megtámadott rendelkezéseket mindhárom esetben az Alkotmánybíróság semmisítse meg.
A Nézőpont Intézet elemzése szerint a rendszerváltás óta több esetben bontakozott ki komoly politikai ellentét az aktuális baloldali kormányzat és az Alkotmánybíróság között. 1995 júniusától decemberéig számos alkotmánybírósági határozat alkotmányellenesnek minősítette Bokros Lajos akkori pénzügyminiszter gazdasági stabilizációs programjának egyes elemeit. A vita „hivatalos” színezetet 1995 szeptemberében kapott, amikor a Horn-kormány közleményben kritizálta az Alkotmánybíróság döntéseit, amelyek „szűkítik a kormányzati gazdaságpolitika mozgásterét, reformcéljait” – olvasható az MSZP kontra Alkotmánybíróság című elemzésben.
A lemondását nem sokkal később felajánló Bokros „mérhetetlen szereptévesztésről”, „túlterjeszkedésről és szerepzavarról” beszélt, valamint arról, hogy a kormány és a Parlament „szuverenitásának visszaszerzése” érdekében szűkíteni kell az Alkotmánybíróság költségvetési ügyekben rendelkezésre álló jogosítványait.
A kormányfő deklaráltan nem „engedélyezte” a hatáskörszűkítést, azonban az MSZP novemberi kongresszusa kiállt a tervezett és az Alkotmánybíróság által megakasztott gazdasági stabilizációs csomag mellett. Bokros Lajos – és vele összhangban a kabinet korábbi közleménye – leszögezte: „más formában, de be fogják vezetni” az intézkedéseket. Végül az alkotmánybírósági döntéseket kritizáló kommünikét sem támogató SZDSZ-vezetőség ellenállása miatt nem került sor a pénzügyminiszter tervének végigvitelére.
A véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz való jog között szintén „történelmi feszültség” áll, mely a rendszerváltás utáni Magyarországon is erősen aktuálpolitikai színezetet kapott. A büntető törvénykönyv 1989 óta tartalmazza a közösség elleni izgatás tényállását, a gyűlöletbeszéd erőteljesebb szankcionálását azonban az Ab sohasem támogatta, a véleménynyilvánítás szabadságának védelmére hivatkozva. A bírák a gyűlöletbeszéd megítélésékor ugyanis nem annak tartalmát, hanem az általa kiváltott hatást jelölték meg „fokmérőként”, s részben ennek alapján semmisítették meg 1992-ben, 1999-ben, majd 2004-ben a Btk., 2008-ban pedig a polgári törvénykönyv szigorítását tartalmazó módosításokat – állapítja meg a Nézőpont Intézet.
Az Alkotmánybíróság határozatok közös jellemzője, hogy pártállami, illetve MSZP-SZDSZ-többségű parlamentek törvényalkotását bírálta felül alkotmányellenesség miatt. „Ez utóbbi ok, illetve az akkoriban a cigányok elleni brutális gyilkosságsorozat miatt jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2009 márciusában, hogy a gyűlöletbeszéd hatékonyabb pönalizálása érdekében alkotmánymódosítást kezdeményez”. Úgy fogalmazott: „Ha erről az Alkotmánybíróság elnöke másképp gondolkodik, akkor mi megpróbáljuk módosítani az Alkotmányt”. Draskovics Tibor akkori igazságügyi miniszter pedig egyenesen deklarálta: „Az Alkotmánybíróság gyakorlata ellentétben áll az Alkotmány szellemével … csak egyet lehet tenni, megváltoztatni az alkotmányt”.
A javaslat a konszenzus hiánya, a kormányfő lemondása, majd az új kormány megalakulása miatt lekerült a napirendről, maga a téma azonban nem. Egy újabb esemény – a Magyar Gárda szakadár szárnya által rendezett gyűlés holokausztot kétségbe vonó beszédei – miatt hivatalosan immár nem a kormány, hanem az MSZP kezdeményezte 2009 májusában az alkotmány módosítását. A javaslatot azonban képviselők fele se szavazta meg – emlékeztet az intézet.
Az MSZP-SZDSZ kormánytöbbség 2006-ban a közigazgatási hivatalok regionalizációja során először – megfelelő támogatottság hiányában – a kétharmados önkormányzati törvényt egyszerű „feles” törvénnyel módosította. A regionális közigazgatási hivatalok felállítását célzó módosításokhoz akkor egy kormányrendeletet is kapcsoltak, amelyek alkotmányellenességét 2007 decemberében mondta ki az Alkotmánybíróság, arra hivatkozva, hogy az önkormányzatok törvényességi felügyeletét is ellátó hivatalok átalakításához az alkotmány értelmében kétharmados parlamenti döntés szükséges. A mulasztásos alkotmánysértést megállapító határozat egyben 2008. június 30-ai hatállyal kötelezte a jogalkotót a hibák orvoslására. Az önkormányzati minisztérium akkori értelmezése szerint az Alkotmánybíróság azonban „csak egy jogalkotási technikát marasztalt el”, ezért – ötpárti konszenzus hiányában – a kormány újra a korábban már alkotmányellenesnek mondott rendeleti jogalkotáshoz folyamodott, úgy azonban, hogy az időközben megsemmisített önkormányzati törvényi passzust nem korrigálta.
Az Alkotmánybíróság ezt követően, 2008 novemberében újra megállapította a kabinet rendeletének alkotmányellenességét, ismét arra történő hivatkozással, hogy „a törvényességi ellenőrzés gyakorlására jogosult szerv hatáskörét kétharmados törvény kell, hogy szabályozza”. Sőt, leszögezték, hogy „a kormány elvonta az Országgyűlés hatáskörét”, megsértve ezzel „a jogállamiságból következő jogbiztonság követelményét is”.
A helyzet törvényi rendezésére újabb határidőt, 2008. december 31-et írtak elő, azonban erre – továbbra is a kétharmados többség hiányából kifolyólag – nem került sor. A regionális államigazgatási hivatalokat ugyan létrehozták, anélkül azonban, hogy azoknak a helyhatóságok felett törvényességi ellenőrzési hatásköre lett volna. Ebből következően a kétharmados többséggel bíró Fidesz-KDNP 2010. szeptemberi törvénymódosításáig alkotmányellenes állapot állt fenn. A korábbi, minősített többséggel nem rendelkező balliberális kormányzat tehát elképzelése véghezvitele és az Alkotmánybíróság megkerülése érdekében olyan eszközt is hajlandó volt alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét a testület korábban maga mondta ki – állítják a Nézőpont Intézet elemzői.
Az Alkotmánybíróság november 29-30-i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén megvizsgálja a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340/A. § (2) bekezdésének, továbbá a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2008. évi XXX. törvény 65. § (4) bekezdésének alkotmányosságát.
Megtárgyalják a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 16. §-a hivatkozott szövegrészeinek alkotmányosságát elemző határozattervezetet.
Szóba kerül a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 71. § (2) bekezdésének alkotmányossága.
Napirendre tűzik a Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata képviselő-testületének a helyi adók bevezetéséről szóló 20/1995. (VI. 29.) sz. rendelete 7. §-ának alkotmányossági vizsgálatát.
Megvitatják a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 3. § a) pontjának és 4. § (3) bekezdésének alkotmányosságát.
Határozattervezet készült az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 109. § (3) bekezdésének 2006. július 14. napjáig hatályos szövege alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Megvizsgálják a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 326. § (1) és (2) bekezdésének alkotmányosságát.
Kedden veszik napirendre a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (4) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság elé kerül a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 10. § (4)-(6) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Szó lesz az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény 50. § (2) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezetről.
A keddi teljes ülés végén két végzéstervezetről is tárgyalnak.
Forrás: gondola.hu