Egy tükör a kormányzatnak, amely mozaikokból rakódik ugyan össze, de mégis egy átfogó képet ad és az igazság bemutatására törekszik, ha szükséges kritikusan is, valós képet mutatva és adva a kormányzatról a kormányzatnak is – így foglalható össze a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb tanulmánya, az úgynevezett Jó Állam jelentés. A NKE kutatói két esztendeje kezdtek ilyen szintű hazai tanulmányok készítésébe az idei lesz a harmadik jelentésük, amely átfogóan, társadalomtudományi kutatási elvek mentén értékeli a kományzati folyamatokat.
Egy ambiciózus kormányzatnak szüksége van olyan visszajelzésre és értékelésre, amely nem arra törekszik, hogy manipulatív adatokkal vagy „helyes adatból levont manipulatív következtetésekkel” a politikai ítéletet segítse, hanem „igaz, érthető és értelmes legyen – mondta Patyi András. Az egyetem rektora azt is kiemelre kiemelte: a jó állam fogalma szorosan összekapcsolódik a jó kormányzás és a jó közigazgatás fogalmával, a közjó és közszolgálati etika normáira támaszkodva. Az államnak korunk gyorsan változó kihívásaira reagáló, a nemzeti, regionális és globális érdekek versenyében hatékony, a nemzeti érdeket érvényesíteni tudó szervezeti és működési képességekkel kell rendelkeznie.
Átfogó elemzés a kormányzatról
2013-ban döntötték el, hogy megalakítják a Jó Állam Kutatóműhelyt, amely megalapozza a kormányzati munka és teljesítményindex tudományos hátterét és valószerű képet ad a kormányról. Tükröt szeretne mutatni a kormányzat számára a jelentés – mondta a rektor, de megjegyezte: ez akkor nyer igazán értelmet, ha azok is hisznek benne, akikről szól. Az utóbbi években számos jelentős nemzetközi szervezet (OECD, ENSZ, Világbank, Világgazdasági Fórum, IMD) foglalkozik a kormányzás teljesítményének komplex értékelésével, az ehhez szükséges indikátorrendszerek kialakításával is. Összehasonlításra alkalmas átlagok, trendek, rangsorok készülnek, az alkalmazott társadalomtudományok rendkívül gazdag szakirodalmával közösen. Mindezek a kormányzás értékdilemmáit és értékválasztásait is bemutatják és egyúttal olyan vitákat, megismerési és tanulási folyamatokat indikálnak, amelyek nagymértékben hozzájárulhatnak egy kormányzás „jóságának” és hatékonyságának fejlődéséhez – írta tájékoztatójában Patyi András. Megjegyezte, nem tudja, milyen fogadtatása lesz és mi lesz a jelentés sorsa, de céljuk, hogy mindenkihez jusson el, akiről szól, akinek a munkáját segítheti.
Részlet a jelentésből – 2107 NKE
Hat hatásterületen végeztek mérést: a biztonság, a bizalom a kormányzatban, közösségi jólét,pénzügyi stbilitás, gazdasági versenyképesség, fenntarthatóság,demokrácia, hatékony közigazgatás. 150 mutatószám alapján készült a jelentés, javulást 57 esetben mutat, 65 esetben szinten maradást jelez a társadalom véleménye, míg 28 indikátornál romlást regisztráltak. Az idén harmadik alkalommal készített jelentésnél némileg változtattak az előző éviekhez képest, hogy azok a korábbinál is jobban mutathassák be a társadalmi folyamatokat – emelte ki Patyi András.
Előző jelentéseket a kormány is megtárgyalta, Orbán Viktor kormányfő akkor úgy vélekedett, az, hogy egy ilyen jelentés elkészülhetett, mutatja, hogy az NKE-n milyen színvonalú munka folyik, s ez is alátámasztja az NKE létrehozásának indokoltságát. A most harmadik alkalommal elkészített jelentést kedden az Államreform Bizottság megtárgyalta és elfogadta. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, egyben az Államreform Bizottság tagja is, mindhárom jelentést ismeri – úgy vélekedett, az egyetem ezt a kitűzött feladatot egyre magasabb színvonalon teljesítik. Egy olyan kutatási, mérési rendszert építettek ki a kormányzati hatékonyság érvényesüléséről, amelyben azt is jelezni tudják, hogy mely képességek járulnak hozzá leginkább a kormányzati célok megvalósításához, s mely területeken van még tennivaló. Kovács üdvözölte a jelentés újításait, egyes mutatók cseréjét, azt hogy markánsabban jelenik meg a lakossági vélemény, és az nemcsak országos, hanem területi dimenziókkal is látható.
Gondoskodó állam – vagy atyáskodó állam?
A tanulmány alapján Kovács elmondta: az adatok azt mutatják, hogy „optimista várakozás” jellemző, a bizalom a kormányzatban. Az eredmények szerint a lakosság elégedettebb az oktatással, mint az egészségügyi ellátással, de a jelentésből kiderül az is, hogy ezeken a területeken „szerényebbnek” érzékelik az állami felelősségvállalást. Kitért arra is, hogy a 2017-es jelentés szerint a magyarok „inkább nem bíznak a jogrendszerben”, de úgy vélekedett, a 0-10-es skála nem mindenhol alkalmas az elemzésre, egyes kérdésekben inkább az okok feltárására lenne még szükség a jövőbeni jelentésekben. A közösségi jólét vizsgálatánál felhívta a figyelmet, hogy az eredmények csak a kormányzat szempontjából minősítenek, de az nem derül ki a jelentésből, hogy az emberek tesznek-e valamit helyzetük javításáért, részt vesznek-e például valamilyen átképzésben. Ugyanis – mint fogalmazott – a „gondoskodó állam nem egyenlő az atyáskodó állammal”.
Az NKE Államkutatási és Fejlesztési Intézetének (NKE ÁKFI) koordinálásával készített, harmadik Jó Állam Jelentés kutatási eredményeit teljességében, a Jó állam szakmai napok 2017 című kétnapos tudományos konferencián mutatják majd be.
Olvasóinknak addig is teljes terjedelmében a NKE, múlt évi, 2016. évi Jó Állam jelentése: itt
Igaz, érthető és értelmes értékelés – ahogyan Patyi András, NKE rektor ajánlja tanulmányukat: