Orosz központot adtak át a Debreceni Egyetemen (DE) szerdán. Budapest és Pécs után ez a harmadik ilyen intézmény Magyarországon.
Valerij Ljahov, az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetségének tanácsosa fontosnak nevezte, hogy az egyetemen a Russzkij Mir Alapítvánnyal által létrehozott központ segítségével megbízható, igaz információkhoz jussanak mindazok, akik érdeklődnek az orosz nemzet, az orosz kultúra iránt, és reményét fejezte ki, hogy egyre több magyar város kezdeményezi majd hasonló központok kialakítását.
Hozzátette: Magyarország is sok erőfeszítést tesz azért, hogy magyar központok jöjjenek létre Oroszországban. A magyarok már előrébb tartanak: Oroszország-szerte eddig 12 városban nyitottak meg ilyen intézményeket – jegyezte meg.
Bartha Elek, a DE oktatási rektorhelyettese megemlítette, hogy egyetemükön az 1970-es, 1980-as években nagyon sok hallgató tanult orosz szakon, majd amikor a közoktatásban megszűnt a kötelező orosz nyelvtanítás, drasztikusan csökkent a hallgatók száma. Napjainkban azonban ismét egyre többen érdeklődnek az orosz nyelv iránt – fűzte hozzá.
Szergej Surigin, a Russzkij Mir Alapítvány ügyvezető igazgatóhelyettese felidézte, hogy alapítványukat elnöki rendelet hozta létre 2007 júniusában Moszkvában. Alapvető céljaik közé tartozik, hogy intézményi keretek között, az oroszországi kormányzat támogatásával összefogják a külföldön élő oroszokat (kisebbségben élőket, emigránsokat és leszármazottaikat, külföldön dolgozókat), valamint mindazokat a nem orosz anyanyelvű és nem orosz állampolgárságú embereket, akik érdeklődnek az orosz nyelv és kultúra, Oroszország múltja, jelene és jövője iránt.
Hangsúlyozta, hogy a Russzkij Mir működésének szellemiségét az orosz és más népek közötti kölcsönös megismerés és megértés vágya, a kulturális párbeszéd kialakítása, a nyitottság és tolerancia határozza meg. Közlése szerint az alapítvány a céljait úgynevezett orosz központok és orosz kabinetek hálózatának kiépítésével valósítja meg. Mintegy ötven országban több mint száz orosz központot és csaknem százötven orosz kabinetet hoztak létre, elsősorban jeles felsőoktatási intézményekkel együttműködve.
Ismertette: az orosz kabinetek alapvetően nyelvoktatási feladatokat látnak el, a központok tevékenysége ennél sokkal komplexebb, mivel a nyelvoktatás mellett foglalkoznak kulturális programok (könyvbemutatók, író-olvasó találkozók, kiállítások, koncertek, filmhetek) szervezésével, az Oroszországgal kapcsolatos előadások, kerekasztal-beszélgetések és konferenciák szervezésével. A feladatai közé tartozik az is, hogy tájékoztassa az érdeklődőket az oroszországi társadalmi, kulturális és tudományos eseményekről.
Goretity József, a DE szlavisztikai intézetének igazgatója, a debreceni orosz központ vezetője elmondta: az orosz központokat – köztük a debreceni – a Russzkij Mir Alapítványnak köszönhetően friss és állandóan bővülő készletű könyvtárral látták el, amelyekben megtalálhatók a klasszikus orosz irodalom művein túl a kortárs orosz szépirodalom kötetei is, Oroszország történelméről, földrajzáról, társadalmáról szóló tudományos és ismeretterjesztő munkák, az orosz nyelv tanulásához szükséges tankönyvek és munkafüzetek, a nyelvtanítást segítő módszertani anyagok. Rendelkezésre állnak multimédiás anyagok, filmek és zenei felvételek is.
MTI