Szakmai berkekben néhány éve még heves viták folytak a padló-, a fal- és a radiátoros fűtés hatékonyságát, egészségi szempontjait vagy gazdaságosságát illetően. A vita a padló-, de méginkább a falfűtés javára látszik eldőlni, mégis sokan ódzkodnak tőle. A következőkben alapvetően a kétféle fűtési technika mellett és ellene szóló érveket vesszük szemügyre.
Elsősorban az esztétika billentette a mérleg nyelvét a „láthatatlan” felületfűtés irányába, segítve a leleményes háziasszonyok törekvését, hogy valamelyest elviselhetővé tegyék a radiátorok látványát, amely többnyire takarással végződött. Ez azonban tudvalévőleg a fűtési teljesítmény rovására megy.
Miért hatékony a felületfűtés?
A felületfűtés jó megoldásnak bizonyult a lakberendezés elvárásainak, mert a padlózatba, falakba, mennyezetbe helyezett csövek nem irritálják a kritikus szemeket. Az esztétika azonban bizonyára kevés lett volna ahhoz, hogy népszerűvé váljon a felületfűtés, aminek a másik nagyszerű tulajdonsága, hogy csöveiben jóval alacsonyabb hőmérsékletű víz keringhet, mint a radiátorokban. Amellett, hogy ez gazdaságosabb fűtést tesz lehetővé, megvan az az előnye is, hogy a kisebb hőmérsékletű vízigény miatt akár hőszivattyúra is köthetjük a rendszert, ami természetesen még gazdaságosabb fenntartást eredményez. Míg a radiátorban körülbelül 70 ˚C-os víz kering, addig padlófűtés segítségével 35-40 ˚C-os víz is elegendő a lakás felfűtéséhez. A felületfűtés úgynevezett sugárzó hőt ad, ami jót tesz a közérzetünknek, ezáltal 2-3 ˚C fokkal alacsonyabb hőmérsékletű helyiségben is ugyanolyan jól érezzük magunkat, mint a melegebb radiátoros szobában. Ez megint csak a gazdaságosság szempontjából előnyös tulajdonság.
Ha padlófűtést választunk
Van néhány szempont, amelyet figyelembe kell vennünk, ha padlófűtést szeretnénk lakásunkba. Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy ilyen fűtést kizárólag jól szigetelt helyiségben érdemes alkalmazni. Míg a radiátornak megvan az az előnye, hogy hidegebb estéken bátran fel lehet tekerni maximumra, addig a padlófűtést csak óvatosan lehet szabályozni, ugyanis a rendszer nem engedi, hogy túl forróvá váljon a talaj a talpunk alatt. A padlófűtés beépítésekor nagy gondot kell fordítani a talaj hőszigetelésére is, nehogy elvesszen a meleg a ház alatt, ezért ehhez a hagyományosnál drágább, jobb minőségű hőszigetelő anyagot kell beépíteni. Körültekintően kell kiválasztanunk a padlófűtés feletti burkolatot is. Amennyiben parketta vagy padlószőnyeg kerül a fűtőcsövek fölé, az adott helyiségben kisebb hatékonysággal teljesít a rendszer., ha járólap kerül a csövek fölé, érdemes olyan mellett dönteni, amit kifejezetten padlófűtéshez ajánlanak, ezeknek ugyanis nagyobb a hőtároló képessége.
Egészségügyi szempontok
Egyre fontosabb szempont manapság az egészség is. A radiátoros fűtés – mivel a fűtőtest környékén sokkal melegebb a levegő, mint a helyiség többi pontján – nem engedi leülni a port, hanem keringeti a levegőben. Sokan ajánlják ezért a porallergiával érintetteknek a padlófűtést, azzal az indokkal, hogy mivel a lakás minden pontján közel azonos hőmérséklet uralkodik, így nem kering a por a szoba levegőjében. Ez kétségkívül így van, viszont a padlófűtés szintén nagyon lassan engedi leülni a finom port, viszonylag sokáig lebegteti körülbelül 40-50 cm magasságban. Ez a magasság azonban éppen az, ahol a fejünk van alvás közben, ezért hálószobába vagy gyerekszobába nem javasolt a padlófűtés. Jó megoldásnak tűnik a probléma elkerülésére a sokak által használt vegyes fűtési rendrendszer, azaz bizonyos helyiségekben radiátorral, máshol padlófűtéssel tartjuk melegen a lakást, s ma már nem is jelent gondot egy jól megtervezett vegyes rendszer kiépítése. Ha nagyméretű üvegfelületeink vannak, a párásodás elkerülésére célszerű a radiátort a hagyományos magasságú falra szerelés helyett 30 cm magas lábakra állítani. Energiahatékony épületben a padlófűtést alacsony hőfoklépcsős rendszerben üzemeltetik. Kevésbé ismert tény azonban, hogy hasonló hőmérsékletű vízzel a padlófűtést radiátorokkal kiegészítve maximális komfortot érhetünk el, és ideális környezetet teremthetünk a sugárzó és konvekciós hőleadás kombinálásával. Mert amíg a betonba ágyazott padlófűtésnek akár több órára is szüksége lehet, hogy felmelegedjen, és további órákra, hogy lehűljön, addig a radiátor öt perc alatt felmelegszik, de 30 perc alatt le is hűl.
Ha falfűtést választunk
A legkorszerűbb fal- és mennyezetfűtési rendszerben a hőszivattyú vagy kondenzációs kazán által nyert 30-35 ˚C fokos meleg vizet keringetnek közvetlenül a vakolat alatt elhelyezett speciális kapilláris csövekben, amitől a nap sugárzására emlékeztető, kellemes hőérzetet adó, nagy sugárzó felületeket kapunk. A működés még olcsóbbá tehető, ha a tavaszi-őszi időszakban szolár technológiával, napkollektorokkal állítjuk elő a falfűtéshez szükséges közepes hőmérsékletű meleg vizet. A terjedelmes fűtött felületek sugárzó hatása miatt a hagyományos fűtéshez képest – azonos hőérzet kialakulásához – a helyiség levegőjének hőmérséklete 2–3 ˚C fokkal alacsonyabb is lehet, ezért az emberek frissebbnek érzik magukat, növekszik az agy teljesítőképessége. Sokan mégis idegenkednek ettől a fűtésmódtól, mert azt hiszik, hogy nem lehet a falak elé bútort helyezni, vagy nem lehet a falra képeket tenni. Ezzel szemben soha nem a teljes falfelület alá kerülnek a csövek, ezt mindig a tervező és a megrendelő határozza meg, így szabad falfelület is marad. Attól sem kell tartani, hogy ha beütünk egy szeget a falba, kilyukasztjuk a csővezetéket, mert egy folyadékkristályos fóliát ideiglenesen a meleg falra helyezve kimutatható a csövek pontos helye.
Szöveg: Sámathy Tamás
Forrás: amiotthonunk.hu