Szeptember elsejétől már éles üzemben indulnak az új szakképzési intézmények, a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter hétfőn Kecskeméten, az országos szakképzési és felnőttképzési tanévnyitón.
Varga Mihály a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központban tartott eseményen hangsúlyozta: a gazdasági növekedés fenntartásához elengedhetetlen, hogy minden területen megfelelően képzett szakemberek dolgozzanak.
Kifejtette, a kormánynak az a célja, hogy magas szintű szakképzési rendszert alakítson ki, amely képes arra, hogy visszaadja a szakmatanulás rangját és becsületét. Hozzátette: minden eddiginél nagyobb szükség van a szakképző intézményekben a felkészült és elkötelezett oktatókra és szakemberekre.
Az elmúlt időszak kormányzati intézkedéseiről szólva a miniszter kiemelte: egy kézbe került a szakképzés irányítása, megszületett az új szakképzési törvény, létrejöttek a szakképzési centrumok, nagy hangsúlyt kapott a duális képzési forma elterjesztése, és megújult a gyakorlati képzések támogatása.
Varga Mihály hangsúlyozta: az átalakításnak köszönhetően a szakgimnáziumok és a szakközépiskolák is érettségit adó intézménnyé váltak. Ezzel megszűnt a korábbi szakmunkás képzés zsákutca-jellege, hiszen a szakközépiskolák is biztosítják a lehetőséget a felsőfokú továbbképzés folytatására. A szakgimnáziumokban növekszik a szakmai képzésre, specializációra fordítható óraszám, ugyanakkor a fiatalok nemcsak a technikus képzés végén, hanem már az érettségi időpontjában is OKJ-s végzettséggel fognak rendelkezni – tette hozzá.
Az idei tanévkezdetet érintő változásokat ismertetve a miniszter elmondta: szeptembertől növekszik a hiányszakmás ösztöndíjban részesülők köre. Az újonnan induló szakgimnáziumokban tanulmányi eredménytől függően havi 50 ezer forint ösztöndíjra is jogosult lehet egy tanuló, és az összeget tovább növelheti a duális tanulószerződés juttatása.
A miniszter beszélt arról is, hogy az elmúlt három évben tartós növekedési pályára állt a magyar gazdaság, az éves exportbevétel az elmúlt években már meghaladta a 100 milliárd eurót és az államháztartási hiányt is sikerül kordában tartani. Kiemelte: 26 éve nem dolgoztak annyian az országban, mint 2016-ban, 2010-hez képest 630 ezer emberrel több dolgozik az országban és az új munkahelyek kétharmada a versenyszférában jött létre. Hozzátette: korszakhatárhoz érkezett a magyar gazdaság, 5 százalék alá fog kerülni ebben az évben a munkanélküliségi ráta.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az eseményen egyebek mellett arról beszélt, hogy a duális szakképzésben résztvevők arányának 70 százalékra emelése a cél. Hozzátette: tizennyolc év alatt hétszeresére nőtt a tanulószerződések száma, már meghaladja az 50 ezret. Megjegyezte: ésszerűbb lenne a tanulószerződéseket május-júniusban kötni szeptember-október helyett.
Kitért arra, hogy 2015-ben több mint 5 ezer kamarai igazolást adtak ki a tanulmányokkal kapcsolatban, ez az 50 ezer tanuló mindössze 10 százaléka. Hozzátette, hogy sok esetben a kamara nem tud megfelelő képzőhelyet biztosítani, egyes képzőhelyek alkalmasak bizonyos munkafolyamatok elsajátítására, de nem alkalmasak egy teljes szakma megtanulására.
Cseresnyés Péter munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár a rendezvényen arról beszélt: képezni kell az embereket, hogy megfelelő szaktudással rendelkezzenek, és a szakipari munka végzését vonzóvá kell tenni. Szavai szerint „abban a világban élünk, ahol a jó szaktudás nagyon jó piaci áru és erre van szüksége a magyar gazdaságnak”.
MTI