Az emberkereskedelem a rabszolgaság modern formája, alapvető emberi jogokat sért és az egyik legsúlyosabb bűncselekmény – mondja a Parlament állásfoglalása, amelyet a múlt heti plenáris ülésen fogadtak el a képviselők. Hogyan lehet felvenni a harcot a kényszermunkával, vagy a pénzmosással? Mit lehet tenni az áldozatok védelme érdekében? Barbara Lochbihler (zöldpárti, német) parlamenti témafelelőst kérdeztük arról, hogyan harcol az EU az emberkereskedelem ellen.
Az emberkereskedelem kiemelt helyen szerepel az EP napirendjén, májusban azt vizsgálta, hogyan ültették át a tagállamok az EU erre vonatkozó szabályozását a gyakorlatba, most pedig állásfoglalást fogadtak el arról, hogyan segíthetik a külkapcsolatok az emberkereskedelem elleni harcot.
Igen, így van. Az Unió jelenleg felülvizsgálja az emberkereskedelem elleni átfogó stratégiáját, ezért itt az idő, hogy komolyabban megvizsgáljuk a helyzetet a külkapcsolataink tekintetében is.
Mi a külkapcsolatok szerepe az emberkereskedelem elleni harcban?
Vannak olyan országok Európában, amelyek jól járnak a más országokban folyó rabszolgasággal, hiszen az emberkereskedelem az egyik legjövedelmezőbb üzlet. Európának azt a kérdést kell feltennie, hogy hová jut el a pénz?
A legtöbb országban törvény tiltja az emberkereskedelmet, de a szabályozás általában felületes és sokszor nem tartják be.
Barbara Lochbihler / Fotó: europarl.europa.eu
Az EU-nak megvannak az eszközei a kereskedelem terén ahhoz, hogy komolyabb elvárásokat támasszon a harmadik országokkal szemben ezen a téren. Mondhatjuk azt a kereskedelmi tárgyalások során a partnereinknek az emberi jogokról, hogy „fejlődnöd kell ezen a területen, különben nem folytatjuk az egyeztetést”. Így tettünk például Thaifölddel is.
Azt mondja, hogy az emberkereskedelem jövedelmező üzlet. Elegendő követni a pénz útját, ahhoz hogy a mostaninál jóval több esetre fény derüljön?
Természetesen, hiszen ha követjük a pénz útját, az elvezet, ahhoz, aki az emberkereskedelem mögött áll. Vannak persze egyéni megrendelők, de az előkészületeket általában bűnszervezetek végzik. Ehhez növelni kell az Europol és a tagállamok erőforrását, valamint dolgoznunk kell azon, hogy hatékonyabban kommunikáljanak egymással és megosszák a rendelkezésükre álló információt.
Nagyon fontos, hogy a Frontex és bármely más, a menekültekkel, vagy migránsokkal foglalkozó szervezet munkatársai megfelelő képzést kapjanak és felismerjék, ha valaki emberkereskedelem áldozata. Tisztában kell lennünk vele, hogy az embercsempészet nem egyenlő az emberkereskedelemmel.
Hogyan segít az EU az emberkereskedelem áldozatainak?
Mindenekelőtt fel kell hívnunk a figyelmet a veszélyre, hogy minél kevesebben essenek az emberkereskedők csapdájába.
Gondoskodnunk kell róla, hogy az áldozatok megfelelő jogi védelmet kapjanak, és ne küldjék vissza őket a származási országukba, így tanúskodhatnak az emberkereskedők ellen a bíróságon. Jelenleg nem védjük őket eléggé, ezért az áldozatok közül csak nagyon kevesen jelennek meg a bírósági tárgyalásokon.
Forrás: europarl.europa.eu/ Fotó: stephanieolson.org