Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Nagy utat tett meg a délvidéki magyarság az utóbbi huszonöt évben, amióta „szabad” emlékezni a második világháborúban és utána kivégzett áldozatokra, hiszen most már Vajdaság-szerte mintegy 30 helyen szerveznek megemlékezéseket – mondta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett hétfői szabadkai megemlékezést követően az MTI-nek.
A legnagyobb délvidéki magyar párt vezetője szerint a szembesülés nem mindig a látványos dolgokban mutatkozik meg, a magyar-szerb megbékélési folyamatban idén eddig kevésbé látványos lépések történtek. A legfontosabb esemény decemberre várható, amikor a magyar-szerb akadémiai történész vegyes bizottság bemutatja feltáró munkája eredményeit.
Amit eddig elértünk, az öt évvel ezelőtt még nagyon távolinak és elérhetetlennek tűnt – fogalmazott Pásztor István. „Néhány évvel ezelőtt még nem volt szerb politikus, akivel erről a dologról beszélni lehetett volna, mint ahogy most nincs Szlovákiában olyan politikus, akivel a Benes-dekrétumokról, vagy Ukrajnában olyan politikus, akivel a „malenkij robotról” (kényszermunkáról) beszélni lehetne, ebből a szempontból tehát nagy utat tettünk meg” – húzta alá.
Hozzáfűzte azonban, hogy a megbékélési folyamat sohasem fejeződik be igazán. „Lehet, hogy mi gyorsabban szeretnénk a lépéseket megtenni, de a lépések attól is függnek, hogy a többségi politikának hol vannak a határai” – állapította meg a VMSZ elnöke.
Maglai Jenő, Szabadka polgármestere beszédében kitért arra, hogy nemcsak a számadatokkal, illetve az áldozatok számával kell foglalkozni, „hiszen akár csak egyetlen ártatlan áldozat is sok lenne”. Mint mondta: „nekünk az áldozatok emlékével, és az emlékhely megőrzésével kell foglalkoznunk, hogy ne vesszen el, ne fakuljon meg egy fájdalmas történelmi esemény és az ártatlan áldozatok emléke mindaddig, amíg Szabadka és a szabadkai közösség létezik. Figyelmeztessen mindannyiunkat újból és újból arra, mit hozhat magával a gyűlölet, a kizárólagosság, a kirekesztés politikája és az elborult társadalmi elmeállapot”.
A szabadkai megemlékezés helyszínén található, Vergődő madár nevű emlékmű annak a 978 Szabadkáról és környékéről elhurcolt, főleg magyar, horvát és német embernek állít emléket, akit 1944 őszén a temetőben végeztek ki. Az emlékmű mellett található márványtáblákon 852 áldozat neve szerepel, a táblák elkészítése óta újabb 126 áldozat maradványait találták meg.
A második világháború utáni magyar-szerb megbékélésben két évvel ezelőtt következett be nagyobb fordulat, amikor a vajdasági Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett szerb, illetve magyar áldozatok emléke előtt. Tavaly pedig – hét évtized után – megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt, Aleksandar Vucic pedig részt vett az 1944-1945-ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett megemlékezésen Szabadkán. Az volt az első alkalom, hogy a szerbiai vezetés a szabadkai emlékműnél lerótta kegyeletét.
MTI