Zsidók, keresztények és muszlimok imádkoztak közösen a Közel-Kelet békéjéért, a háború és a terror minden áldozatáért és azokért, akiket hitük miatt üldöznek, vasárnap este Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban.
A Keresztény-Zsidó Tanács által szervezett imaórán részt vett Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus egyház elnök-püspöke, Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, Székely János katolikus püspök, Youssef Khalil, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház vezetője, Róna Tamás és Radnóti Zoltán rabbi, valamint Sulok Zoltán Szabolcs, a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke.
Gáncs Péter az imaórát megnyitó beszédében úgy fogalmazott: „hisszük és reméljük, hogy ezt a világot nem az ökölbe szorított, gyűlöletre, bosszúra kész kezek irányítják és formálják, hanem azok a kezek, amelyeket imára emelünk és amelyeket a megbékélés jeleként egymás felé nyújtunk”.
Szebik István kiemelte, hogy Magyarországon ez az első alkalom hogy zsidók, keresztények és muszlimok imádkoznak együtt. Pedig a három monoteista vallás képviselői összetartoznak, mert ha „másként is szólítjuk meg, ugyanahhoz az Istenhez kiáltunk”.
Sulok Zoltán Szabolcs Mohamed prófétát idézte, aki arra tanít, hogy aki elvetemült dolgot lát, az „változtassa meg azt a kezével”, tegyen ellene, ha van rá lehetősége. Ha erre nem képes, akkor változtassa meg a nyelvével, azaz emelje fel a szavát ellene. Ha pedig erre sem képes, akkor változtasson rajta a szívével, vagyis fohászával kérje Isten segítségét.
Radnóti Zoltán arról beszélt, hogy a zsidó tanítás szerint az Ábrahám tanítványa, akiben megvan három dolog: a jóindulat, az alázat és a szerénység.
A rabbi kiemelte: minden kimondott szó annyit ér, amennyit tettekre váltanak belőle. „A vallás, ha csak valljuk és nem tesszük, szinte semmit nem ér. Tennünk kell nekünk, az egyházak képviselőinek és minden embernek, aki bejön Isten házába, hogy imádkozzon és kövesse az utat” – fogalmazott. „Meg kell éreznünk és meg kell éreztetnünk mindenkivel, hogy a hagyománynak, a hitnek és a tiszta tetteknek milyen hatalma van” – tette hozzá Radnóti Zoltán.
Székely János beszédében rámutatott: az ószövetség nyelvén a béke, a „salom”, a teljesség szóból származik. A békesség tehát nem csak annyit jelent, hogy éppen nincs háború. Igazi békesség akkor van, ha az emberek és a nemzetek szíve tele van igazsággal, jóindulattal, szeretettel. Akkor lesz béke a világban, ha tiszteletben tartják a lelkiismereti és vallásszabadságot, a népeknek és főleg a kisebbségek, a gyöngék jogait.
„Isten – ahogy Pál apostol nevezi – a béke Istene. Ferenc pápa újra és újra belekiáltja a világba, hogy szent háború nem létezik, mert csak a béke szent” – fogalmazott a katolikus püspök.
A közös ima végén a különböző felekezetek képviselői közösen gyújtottak gyertyát, majd békejobbot nyújtottak egymásnak.
MTI