A Magyar Rádió vezetését és a rendőrséget aggodalommal töltötte el, hogy a 2006. őszi utcai harcok fontos résztvevői, ideológiai irányítói közül többen dolgoztak a rádióban, s így pontos képük volt arról, hogyan lehet az intézménybe bejutni – mondta Such György, a rádió volt elnöke a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén pénteken.
Hozzátette: a rádió vezetésének volt terve arra, hogy akkor se szakadjon meg az adás, ha a tüntetők bejutnak az épületbe és a fontosabb vezérlőpontokra. Such György – aki a 2006. szeptemberi események idején másfél hónapja volt a rádió vezetője – elmondta: a tévészékház ostroma után az volt a legfőbb problémájuk, hogy a rendőrség nem tájékoztatta kellően a rádió vezetését arról, milyen veszély fenyegeti a Bródy Sándor utcai intézményt.
Kijelentette: a székházostrom után „maguktól is kitalálták”, hogy óvintézkedéseket kell tenniük az élet- és vagyonbiztonság védelmében. Mint elmondta: a székházostrom után beszélt Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitánnyal, aki azt mondta, hogy meg fogják védeni a rádiót. Beszélt a VIII. kerületi rendőrkapitánnyal – s emlékei szerint Perlaki Attila „kooperatív volt” –, illetve Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszterrel, de ez utóbbi beszélgetés „nem hagyott nyomot” benne.
„Általában nagyon ijedt rendőröket láttam, nagy-nagy kapkodást” – mondta Such György az akkor általa tapasztaltakról. A rádió volt vezetője többször hangsúlyozta: felelős intézményvezetőként kötelessége volt az élet- és vagyonbiztonságról gondoskodni. Such György hangsúlyozta: a rádió udvarán történt atrocitásokat nem látta, de ha látta volna, utasította volna a rendőri vezetést, hogy azt szüntessék be. Többször is kijelentette: nem érezte, és nem érzi feladatának, hogy a rádió épületében lévő rendőri állomány tevékenységét ellenőrizze.
Kérdésre válaszolva elmondta: a rádió udvarán fogvatartott, térdepeltetett embereket nem látott, és vezetőtársai sem jelentettek ilyet, a bántalmazásokról is csak jóval később értesült. Felvetette: egyébként is mi oka lett volna feltételezni, hogy törvénytelen bántalmazásokat folytatnak a rádió udvarán.
Beszámolt arról is, hogy a rádió épületében lévő rendőri állomány rendkívül udvarias volt a rádió dolgozóival, nem is tűrte volna el annak ellenkezőjét. Arra a felvetésre, nem volt-e gyanús a számára a vér a rádió udvarán, úgy válaszolt: nem, mert a rádió épületében lévő rendőri vezetői pontról, az erkélyes szobából maga is látta, hogy a kordonból kitörő rendőrök részéről „kézrátétel történt”, amikor egy-egy tüntetőt „kiemeltek”.
Perlaki Attila volt VIII. kerületi rendőrkapitány az albizottság előtt elmondta: az MTV-székház ostroma utáni napon a rádió vezetését arról tájékoztatta, hogy a bűnügyi szolgálattól származó információ szerint a tüntetők be akarnak hatolni a rádió épületébe, és petíciót akarnak beolvastatni.
A rádió körül kordont emeltek, illetve rendőri egységeket, valamint tűzoltórajt telepítettek a nyolc épületből álló komplexumba. Közlése szerint a rádió védelmére kirendelt rendőri egység védőfelszereléséről részben neki kellett gondoskodnia, ezért egy sportklubtól kért térd- és könyökvédőket harminc rendőr részére.
A volt kapitány hangsúlyozta: ő maga a rádió épületében volt, de nem látta a bántalmazásokat, azokat nem is jelentették neki. Ha tudott volna azokról, intézkedett volna – tette hozzá. Perlaki Attilát a 2006. október 23-ai eseményekről is kérdezték. Wittner Mária (Fidesz) kérdésére a volt kapitány elmondta: a Corvin közben rendezett ünnepség után a hangadók azt mondták, „menjünk rá a Fideszre”, és a Corvin közből így indult a tömeg a Fidesz-rendezvényre. Az emberi jogi bizottság „A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló” albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő vesz részt az albizottság munkájában: Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein, illetve az LMP delegált képviselőt a testületbe. Az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.
Forrás:www.emasa.hu