„Ügyintézőnk tévesen küldte javításra a terméket, természetesen azt ingyen cseréljük.”
Méregdrága, be sem kapcsoló okostelefon, figyelmetlenségből megrendelt szolgáltatások – A Budapesti Békéltető Testület előtt könnyen megegyezhetnek a fogyasztók a nagy mobilszolgáltatókkal is!
Egyre népszerűbbek a fogyasztók körében az elektronikus hírközlési szolgáltatások, a Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint azonban nem kevés a velük járó bosszúság. A kérelmek szerint például az akár hetvenezer forintos telefon ára nem jelent „garanciát” arra, hogy kifogástalanul működik: az egyik ügyben a készülék már a kiszállítást követő napon sem kapcsolt be. Ez után pedig a fogyasztót a cég azért utasította el, mert „beáztatta” a telefont és nemhogy cserélni, még csak kijavítani sem volt hajlandó azt ingyen.
Többek közt az ilyen és ehhez hasonló esetekben is érdemes a Budapesti Békéltető Testület eljárását igénybe venni. Ettől a vállalkozói szigor a tapasztalatok szerint megenyhül, és erre nem csak a „kis cégek” esetében van példa, hanem a nagyobb mobilszolgáltatók, így például a Magyar Telekom Nyrt. esetében, amellyel végül rendeződött a fogyasztó fenti problémája is.
Egyre nagyobb számban kerülnek ugyanis megoldásra az érintett ügyek és a cég gyakran él egyezségi ajánlattal, amelynek köszönhetően a vita mindkét fél megelégedésére zárul le a Testület előtt.
Se szeri-se száma azoknak a kérelmeknek, amelyek a „garancia automatikus megvonásáról” szólnak, annak ellenére, hogy az okostelefon nagy értéket képvisel és kifejezetten emiatt veszik meg a fogyasztók, attól jó minőséget remélve. Ezt követően mégis csalódniuk kell és sokszor a „nem rendeltetésszerű használat” vagy épp „korrózió” miatt elutasítják javítási– vagy csereigényüket. Holott az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 7. §-a alapján, ha a kötelező jótállás alá eső készülék három munkanapon belül hibásodik meg a vásárlástól számítva és emiatt nem is lehet használni, akkor azt rögtön cserélni kell. A cég előtt korábban még falba ütköző fogyasztóknál azonban már egyre több pozitív esetet találni arra, hogy a békéltető testületi eljárás ekkor is betölti célját és a vita megoldódik. A Magyar Telekom Nyrt. ugyanis egyre több alkalommal él egyezségi ajánlattal, amit ha a fogyasztó elfogad, mindkét fél számára megnyugtatóan rendeződik az ügy. Egy méltányos egyezségi ajánlattal pedig a vállalkozás megtarthatja törzsvásárlóját, a fogyasztó szintén jól jár és ingyenesen, gyorsan rendeződik az ügy, anélkül, hogy pereskedni kellene.
1. Jó példa erre annak a fogyasztónak az esete, aki interneten rendelt meg egy hetvenezres, márkás okostelefont a cégtől, de az a kiszállítást követő napon már be sem kapcsolt. Rögtön visszavitte az üzletbe, ahol a kérelem szerint azt javasolták neki, küldje szervizbe, ezért ezt a megoldást választotta. Csak mikor visszakapta a telefont, akkor látta, hogy egyáltalán nem javították ki: igényét elutasították, mert a készülékben „ismeretlen eredetű anyag befolyásából származó maradványok, korróziós nyomok találhatóak”. A térítés fejében történő javítást elfogadhatatlannak tartotta a fogyasztó, az ügyet személyesen és írásban sem sikerült rendeznie, ezért a Budapesti Békéltető Testülethez fordult. Az eljárásban a vállalkozás már kész volt az egyezségkötésre és felajánlotta, hogy ha a fogyasztó visszaviszi a készüléket, akkor ingyenesen kicseréli azt. Ezzel a megoldással pedig a kérelmező is teljesen elégedett volt, mivel ugyanolyan, de használható okostelefont szeretett volna.
2. Egy másik ügyben a fogyasztónak a kétéves hűségszerződése járt le, ezért személyesen érdeklődött arról, milyen további, kedvező lehetőségei vannak a televízió-nézésre és a vezetékes telefonra. A beadvány szerint átolvasás nélkül töltötte ki az ehhez szükséges papírokat és írta alá a szerződést, később pedig a megbeszéltek helyett magasabb összegű számlákat kapott. Mikor visszament az ügyintézőhöz, rájött, hogy az át nem nézett szerződés második oldalán szerepelt egy HBO kiegészítő csomag is kétéves hűségszerződéssel, amelyet ő meg sem szeretett volna rendelni, arra egyáltalán nem volt szüksége. Panaszt is tett ezért írásban a cégnél, amelyet elutasítottak: a szerződésen ugyanis fehéren-feketén szerepelt a fogyasztó aláírása és ez alapján tudomással bírt arról, hogy mekkora díjért milyen csomagot rendelt meg és hogy annak lemondására csak kötbér megfizetése esetén van mód. A Budapesti Békéltető Testület előtti eljárásban a vállalkozás megismételte korábbi álláspontját, azonban a kölcsönös megelégedés érdekében mégis vállalta, hogy a vitatott, kiegészítő csomagra szóló hűségszerződést megszünteti és nem számláz ki ezért kötbért a fogyasztónak. A panaszosnak ez a megoldás itt is megfelelt, hiszen az eljárással épp ezt szerette volna elérni. Azt is elismerte, hogy csak a szerződés utolsó oldalát látta és azt tüzetesebben át kellett volna néznie, mielőtt aláírja.
Ha tehát nincs a fogyasztónak igaza az eljárásban, még ekkor is sokszor születik egyezség az ügyben, mivel a vállalkozás méltányosságból hajlandó a vita békés lezárására a Budapesti Békéltető Testület előtt. Ehhez persze együttműködő, egyezségi ajánlatot előterjesztő cégekre van szükség.
A Budapesti Békéltető Testület épp ezért hónapról-hónapra tájékoztatja a közvéleményt azokról a cégekről, amelyek pozitív példát mutatva a vita békés rendezésére törekszenek és rendszeresen egyezségi ajánlatot tesznek a békéltető testületi eljárásban. A tapasztalatok szerint ezáltal javulhat a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozások békéltető testülettel való együttműködési hajlandósága, valamint a fogyasztói tudatosság is.
Budapesti Békéltető Testület