Close

Áder: a 24. órában vagyunk, de még tehetünk a klímaváltozás ellen

Gödöllő, 2015. május 15. Áder János köztársasági elnök a természetvédelemmel kapcsolatos témákat bemutató standok közül a madárvédelemmel foglalkozónál egy egerészölyvet simogat meg a gödöllői Grassalkovich-kastéllyal szembeni parkban 2015. május 15-én. Az államfő ezen a napon látogatást tett az I. Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon a gödöllői Grassalkovich-kastélyban. Középen Székelyhidi Tamás, az I. Nemzetközi Természetfilm Fesztivál igazgatója. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Áder János államfő szerint a klímaváltozás ügyében a huszonnegyedik órában vagyunk, de még tehetünk ellene. Az államfő honlapot indított, hogy itt gyűjtsön támogató aláírásokat a decemberi, párizsi klímacsúcsra. A kezdeményezés célja nyomást gyakorolni a tanácskozáson résztvevő politikai döntéshozókra, különösen a nagy szén-dioxid-kibocsátással rendelkező országok vezetőire – nyilatkozta a köztársasági elnök a hirdado.hu-nak.

Az államfő a honlapra pénteken felkerült interjúban elmondta: az www.elobolygonk.hu című honlap elindításával Al Gore, az Egyesült Államok korábbi alelnökének kezdeményezéséhez csatlakozik, aki a következő hónapokban egymilliárd aláírást összegyűjtését tűzte célul világszerte.
Áder János szólt az ENSZ tudományos tanácsadó testületének a globális felmelegedés várható hatásairól is szóló tanulmányáról, amely szerint még lehet változtatni, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével.
A hőmérséklet jelentős növeléséven hatásait között sorolta, hogy drámai mértéket ölthet a jégtakaró olvadása, emelkedhet a tengerszint, sok embert kényszerítve lakóhelye elhagyására. Rámutatott: ötvennégy kicsi szigetállam tűnhet el a Földről.
Szélsőségessé válik az időjárás – folytatta -, gyakoribb aszályokra, árvizekre kell számítani ott, ahol eddig ritka volt. A tenger elsavasodása a teljes ökoszisztéma felborulását okozhatja, vízellátási problémák, élelmiszer-ellátási gondok és jelentős migráció várható. Az ENSZ-jelentés azt is valószínűsíti, hogy a fogyatkozó vízkincs birtoklásáért háborúk robbanhatnak ki – mutatott rá.
Az államfő csak részben tekinti kudarcnak a kiotói eredményeket – mondta – az ott készült jegyzőkönyv aláírói ugyanis tejesítették vagy túlteljesítették vállalásaikat, amely nélkül még nagyobb lenne a probléma. Rámutatott ugyanakkor: a távolmaradók vagy az ott mentességet kapott országok jelentősen növelték károsanyag-kibocsátásukat, emitt 30 százalékkal nőtt a légkörben lévő szén-dioxid mennyisége.
Párizsban szerinte ki kell törni abból a logikából is, amelyet a fejlődő országok vallanak: nekik is joguk van a fejlett országokhoz hasonló fejlődési pályát befutni, még akkor is, ha ehhez környezetszennyezés is társul. Hangsúlyozta: a Föld természetes reprodukciós képessége ma már képtelen kompenzálni a fejlődés káros mellékhatásait, ezért a megállapodásra kell jutni a fejlődők és fejlettek vitájában.
Van megoldás, köszönhetően a modern technikának, időből viszont kevés van, a huszonnegyedik órában vagyunk – hangsúlyozta a köztársasági elnök, aki fontos állomásnak tekinti Párizst, de nem a végállomásnak.
A gazdasági-ipari csoportok ellenállásával, a rövid távú politikai szempontokkal kapcsolatban azt mondta: mindenki csak akkor megy bele egy nemzetközi megállapodásba, ha azt magára nézve mindenki kötelezőnek tartja, és ha ki tudja védeni a rövid távú következményeket. Az államfő a megállapodás kulcsának azt látta, hogy az igazán nagy szennyező országok vezetői meg tudnak-e állapodni. Ezek közé sorolta az Egyesült Államokat és Kínát, amelyek a káros anyagok csaknem felét bocsájtják ki.
Áder János szólt az emberek felelősségéről, és a klímaváltozás Magyarországra gyakorolt hatásairól is. Hangsúlyozta a vízbázis védelmét, és szólt arról is: néhány évtized múlva a víz exportképes termék lesz.

MTI

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások:
Shares
scroll to top