Berlin, 2014. október 14., kedd (MTI) – A Balassi Intézet berlini Collegium Hungaricumát (.CHB) a német főváros egyik legelismertebb külföldi kulturális intézeteként tartják számon – mondta az MTI-nek adott interjúban aki hét év után távozik a .CHB igazgatói posztjáról és – a korábbi bejelentéstől eltérően – nem az isztambuli magyar intézet vezetőjeként, hanem a potsdam-babelsbergi Filmművészeti Egyetem oktatójaként folytatja pályafutását.
Berlin a 20. század és a 21. század elejének európai történelmében nehezen felülmúlható fontosságú város, hiszen a második világháború kataklizmája ennél a pontnál „hasította ketté Európát”, és 1989 óta „itt talál egymásra Európa keleti és nyugati fele” – emelte ki Can Togay János azzal kapcsolatban, hogy milyen környezetben működik a .CHB, amelynek a Balassi Intézet hálózatának tagjaként az a feladata, hogy a kultúrán keresztül „pozícionálja” Magyarországot.
Berlin nemcsak az újraegyesített Németország fővárosa, hanem az európai kultúra egyik globális kisugárzású központja is, vagyis „Berlin fontosabb annál, semhogy a németekre bízzuk” – mondta, megjegyezve: a berliniek bóknak vették ezt a fordulatát. Berlin olyan platform, ahol „Európát lehet formálni”, a .CHB így Berlinen keresztül „az európai térben pozícionálja Magyarországot” – tette hozzá Can Togay János.
Ebben a környezetben a Magyarország kultúrdiplomáciai tekintélyének és aktív szerepvállalásának biztosításán és erősítésén dolgozó .CHB-nak nem „egzotikumként vagy szigetként” kell megjelennie, hanem „a diszkussziós tér” lényegi kérdéseit magyar nézőpontból vizsgáló és azokhoz hozzászóló intézményként – mutatott rá. A hagyományos kulturális intézeti profilból kitörve „olyan intézményt akartunk létrehozni, amely fontos Berlin számára” – mondta Can Togay János. A célközönség pedig nemcsak a Magyarország iránt érdeklődők köre, hanem a berlini kulturális életben és a politikában a szélesebb közösség véleményét alakító réteg, amelynek tagjai „multiplikátorként” hatnak környezetükben, azaz véleményük sok emberhez jut el – mondta Can Togay János, megjegyezve, hogy ez a szemlélet az érdeklődésen túl komoly anyagi támogatást is eredményezett, így a magyar forrásokon túl német alapítványi és közpénzre is támaszkodva alakíthatták programjaikat.
Az utóbbi hét évben „nyitott házat vittünk, amely az együttműködés helyszínévé vált” – fogalmazott, hozzátéve: különösen fontos a nyitottság a kelet-közép-európai térség iránt, hiszen Berlin az a hely Európában, ahol a legerősebb a régió jelenléte.
Igazgatói munkája kiemelkedő vállalkozásnak nevezte a német főváros legnagyobb szabású kulturális eseményéhez, a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválhoz (Berlinale) kapcsolódó Cinema Total filmszakmai rendezvénysorozat létrehozását. A közép- és kelet-európai filmes szakmának fórumot biztosító, de a világ más tájai – hol Eurázsia, hol Dél-Amerika – felé is nyitó többnapos programsorozat a 2008-as indulás óta intézményesült, „önálló brand” lett, amit egyebek között az is mutat, hogy rendezvényeiről rendre beszámolnak a vezető filmes szaklapok a The Hollywood Reportertől a Varietyig.
A .CHB ilyen módon nem „kultúrát exportál, hanem kultúrát generál”, és teszi ezt mindig alapvető küldetése tudatában, hiszen a programok révén mindig megjelennek magyar művészek, tudósok, vagy a legszélesebb értelemben vett kultúra más magyar szereplői is. Így például a .CHB mutatta be 2008-ban Berlinben elsőként a Prezi fejlesztőit és időközben világhírűvé vált prezentációkészítő szoftverüket.
A lényeg „az élő hozzájárulás a közeghez”, és a magyar kultúrának az európai kultúrába ágyazott bemutatása. Ezt a törekvést jelképezi nagyon sok más projekt mellett a 40 ezer látogatót vonzó 2011-es, kettős Kassák Lajos-kiállítás is, amelyet a .CHB a német főváros legrangosabb modern és kortárs képzőművészeti múzeumával, a Berlinische Galerie-vel közösen rendezett – fejtette ki Can Togay János.
A .CHB a „nyílt városban nyitott ház” elvét követve magát az épületet – a Berlin történelmi központjában álló neobauhaus épületet – is felhasználja. Így 2009-ben a Cinema Totalt Peter Greenaway és Yonderboi VJ-DJ párosa nyitotta meg (a brit filmrendező magyar filmek felhasználásával szerkesztett az épület falaira vetített programot, amelyhez a kortárs elektronikus zene világhírű magyar alkotójával állították össze a zenét) – idézte fel Can Togay János, hozzátéve, hogy a kiállítóteremnek az Unter den Linden sugárút felé nyíló hatalmas ablakát egy különleges, a fényt félig áteresztő vászonnal borítva rendszeresen tartanak vetítéseket, amelyek egyszerre élvezhetők a teremben és a ház környezetében. Az ilyen projektek révén a .CHB „megkülönböztető jegye” lett a multimédia eszközeit használó művészeti irányzatok felkarolása – mondta.
Mindennek és sok további törekvésnek köszönhetően a .CHB hét év alatt a legelismertebb külföldi kulturális intézetek közé került, Berlin „befogadta a magyar intézményt, és most már el is várja a megszokott magas színvonalat” – hangsúlyozta Can Togay János.
A török szülőktől Budapesten 1955-ben született filmrendező, forgatókönyvíró a jövőjéről elmondta, hogy ugyan elnyerte a Balassi Intézet isztambuli intézetének igazgatói állását, mégis a Berlin melletti Potsdam filmművészeti egyetemén folytatja pályafutását. Ez azért alakult így, mert a tanári katedrát már korábban megpályázta, de az elbírálás folyamata igen lassan haladt, és tudván, hogy hamarosan véget ér berlini intézetvezetői megbízatása, megpályázta az isztambuli intézet vezetői pozícióját. Ugyanakkor feletteseinek jelezte, hogy Potsdamot választja, ha megkapja az oktatói állást, mert már régen szeretett volna ismét közelebb kerülni eredeti szakmájához, a filmkészítéshez – mondta Can Togay János.
MTI