A Loire völgyében található a Franciaország kertjének nevezett Villandry. A kastély kivételesen nem magáról az épületről, hanem kertjéről lett világhírű. A pazar kialakítású kert az óta a francia nemzeti kulturális örökség része lett.
A kastélyt és a hozzátartozó csodás kertet 1535 és 1545 között I. Ferenc megbízásából építették. A kert a történelem során többször elveszítette szépségét, de az 1584-ből származó metszetek alapján újjáépítették. A francia reneszánsz stílusjegyeit viselő kertet három szinten alakították ki. Ha lemérnénk, a hosszúságát ez összesen 52 km lenne.
A gyönyörű kertrészeket különböző szimbólumrendszer alapján telepítették be a piros virágok árnyalataival, melyek a szerelem típusait jelzik, nevüket is erről kapták.
A szív alakban ültetett sövények a törékeny és a szenvedélyes szerelmet szimbolizálják.
A legyező alakban ültetett sövények a csalfa szerelmet hivatottak jelezni.
A tragikus szerelmet a szerelmi párbajoknál használt kard és pajzs alakokban nyírt sövényekkel jelzik. Ezen sövények vérpiros virágokkal vannak beültetve.
A díszkert a kastélytól távolabbi táblájában a máltai keresztet találhatjuk meg, míg a csatorna másik oldalán, a nyírt sövényekben, a muzsika jelképei fedezhetőek fel.
A kertben találunk egy erdővel fedett részt, ahonnan szinte az egész terület belátható,mivel a környező útnál 30 méterrel magasabban helyezkedik el, ez egyben a kert legmagasabb pontja is.
A következő látványosság a Vízikert ezt a díszkert feletti szinten alakították ki. Hársfákkal beültetett terület, pihenésre és meditációra szánták a tervezők. Központi eleme a XV.Lajos tükrét formázó nagyméretű vízmedence.
A Napkert –ben három egymásba nyíló „helyiségből” áll, ahol a látogató varázslatos miliőben találja magát.
Elsőként a „felhőszobában”, ahol kék és a fehér virágok vannak, a „napszoba” színei sárgában és a narancs színében játszanak, a terület közepén egy csillagot formázó szökőkúttal. Az almafák alatt pedig a vidám „gyerekszobát” láthatjuk.
A Labirintust galagonyákból alakították ki, mely az emberiség földi fejlődését szimbolizálja.
A látogató itt nem a kijárat felé halad, hanem a labirintus közepén elhelyezkedő ház felé, mely szintén szimbolikus jelentésű. Így az „otthon” felé megtett út alatt felülemelkedhet a hétköznapok gondjain. A kertben található ágyások között láthatunk még magas törzsű rózsákat, ezek a barátokat jelképezik. A látogató talál még itt számos szökőkutat ahol a csodás, ám de hatalmas kertben megpihenhet.
