Egy szíriai törzs mintegy hétszáz tagját ölték meg az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista szervezet fegyveresei az elmúlt két hétben Szíriában. Észak-Irakban, a moszuli gát térségében kilenc légicsapást mértek az amerikai harci repülőgépek az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista fegyveres szervezethez tartozó célpontokra. David Cameron brit kormányfő egyenes utalást tett a katonai beavatkozás lehetőségére. Frank-Walter Steinmeier német külügyér pedig azt mondta: egy önálló kurd állam létrehozása tovább gyengítené a közel-keleti térség stabilitását, ezért a kurdok támogatása mellett Irak egységének megóvására is törekedni kell.
Szíriai ellenzéki források szerint az iszlám szélsőségesek az ország keleti tartományában, Deir-ez-Zórban az as-sejtaat törzs tagjait mészárolták le, míg további százakat elhurcoltak.
Az as-sejtaat törzs tagjai a szóban forgó tartomány több falvát népesítik be, és az Iszlám Állam az elmúlt hetekben épp az ő megsemmisítésükre indított offenzívát. Az iszlám szélsőségesek a törzs tagjait „hitetleneknek” tekintik, mégpedig azért, mert nem voltak hajlandók az Iszlám Állam által megszabott „szabályok” alapján élni. Korábban a törzs több tagját keresztre feszítették és lefejezték.
Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) szerint a napokban az Iszlám Állam fegyveresei az észak-szíriai Aleppó tartományban is több falut foglaltak el; a harcokban közel negyvenen haltak meg.
Szíriában a fegyveres ellenzéket meggyengítette, hogy korábbi szövetségesük, az iszlamista an-Nuszra Front július végén kivonult a térségből. Az an-Nuszra, az al-Kaida szíriai szárnya a lázadók oldalán harcolt egyrészt az Iszlám Állam, másrészt Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere ellen. Néhány héttel ezelőtt viszont az an-Nuszra Front a többi lázadó csoport ellen is elkezdett harcolni, tovább bonyolítva a szíriai helyzetet.
Szíriai ellenzéki csoportok a hét végén a nyugati országokhoz fordultak támogatásért az iszlám szélsőségesek elleni harcban. Egyidejűleg gyors beavatkozást sürgettek az iszlám radikálisok által végrehajtott mészárlások folytatásának megakadályozása érdekében.
A 2013-ban Szíriában megjelent Iszlám Állam civilek elleni erőszakos cselekményeivel és a hegemonikus törekvéseivel kiváltotta a szíriai lázadók ellenszenvét, ami véres összecsapásokhoz vezetett a két tábor között.
Kilenc légicsapást mértek az amerikai gépek a dzsihadistákra Moszulnál
Kilenc légicsapást mértek az amerikai harci repülőgépek az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista fegyveres szervezethez tartozó célpontokra Észak-Irakban, a moszuli gát térségében, a kurdok offenzívájának segítésére – jelentette be az amerikai védelmi minisztérium helyi idő szerint szombaton.
A kurdok aznap indítottak hadműveletet a gát visszafoglalására. A Tigris folyón emelkedő, stratégiai fontosságú létesítményt az iszlamisták tizenegy nappal korábban kerítették hatalmukba. Ez a gát a legnagyobb az országban, és ez teszi lehetővé, hogy a térség legnagyobb részét elláthassák vízzel és árammal; Ninive tartomány nagy kiterjedésű területeinek az öntözése is ettől a létesítménytől függ.
Kurd tisztségviselők már korábban jelezték, hogy amerikai légi támogatással sikerült ellenőrzésük alá vonni a gát keleti oldalát, és folytatják az előrenyomulást.
Az Iszlám Állam június óta jelentős területeket vont ellenőrzése alá Irak szunniták lakta északi és nyugati részén, és ott, illetve a szíriai polgárháború alatt korábban hatalmába kerített területeken egy „kalifátust” kiáltott ki. Az utóbbi hetekben számos vallási kisebbség több tízezer tagját üldözték el lakhelyükről az IÁ harcosai, és az évek óta vallási erőszak által sújtott Irakban eddig a béke és stabilitás szigetének számító autonóm kurd tartomány ellen is harcot indítottak.
A 2011-es kivonulás óta az amerikai légierő a múlt héten hajtott végre először harci műveleteket Irakban.
A Pentagon bejelentése szerint a szombati csapásokkal összesen tizennégy – páncélozott vagy fegyverekkel ellátott -járművet semmisítettek vagy rongáltak meg Az amerikai gépekben nem esett kár – tette hozzá a minisztérium közleménye, amely szerint a műveletben pilóta nélküli gépek (drónok) is részt vettek.
A tárca hivatalosan a humanitárius erőfeszítések támogatásának szükségességével, valamint az ottani amerikai személyzet és létesítmények védelmével indokolta az amerikai beavatkozást.
Cameron: meg kell állítani az Iszlám Állam előretörését
Meg kell állítani az Iszlám Állam nevű szélsőséges milícia előretörését, mert ellenkező esetben fegyveresei előbb-utóbb Nagy-Britannia utcáin is megjelennek – írta vasárnap megjelent cikkében a brit kormányfő, aki egyenes utalást tett a katonai beavatkozás lehetőségére.
David Cameron a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban közzétett írásában leszögezte, hogy ha e „barbár és önmagukból kifordult szélsőségesekkel” a külvilág nem foglalkozik, mégpedig azonnal, akkor terrorállam jön létre a Földközi-tenger partján, egy NATO-tagállam – Törökország – határán.
Cameron szerint Nagy-Britanniának „katonai képességeit” is be kell vetnie e „kivételesen veszélyes” terrorista mozgalom előretörésének megállítására, máskülönben az Iszlám Állam csak még erősebbé válik, és végül Nagy-Britannia utcáin hajt végre támadásokat.
A brit kormányfő hangsúlyozza: aligha meglepő, hogy a brit gazdaság hosszú recessziója, valamint a nehéz és hosszú iraki és afganisztáni konfliktusokban vállat brit szerep után oly sokan ellenzik Nagy-Britannia újbóli szélesebb körű bekapcsolódását az iraki fejleményekbe.
Hozzátette: egyetért azzal, hogy Nagy-Britannia ne vezényeljen ki „megszálló” hadsereget. A valós biztonságot azonban csak akkor lehet megteremteni, ha Nagy-Britannia a rendelkezésére álló összes erőforrást beveti, köztük a segélyezést, a diplomáciát és „katonai képességeit” is.
Cameron mindazonáltal nem részletezte a cikkben, hogy pontosan milyen katonai fellépésre gondol.
A tervezett diplomáciai erőfeszítésekről ugyanakkor kifejtette, hogy London tárgyalásokat kíván kezdeni az Iszlám Állam megfékezéséről mások mellett Szaúd-Arábiával, Katarral, az Egyesült Arab Emírségekkel, Egyiptommal, Törökországgal, „sőt talán még Iránnal is”.
A brit miniszterelnök felfedi írásában, hogy a kormány kemény fellépésre készül azok ellen is, akik a brit utcákon terjesztik a szélsőséges iszlám ideológiát, vagy tagokat toboroznak az Iszlám Állam számára. Cameron közölte: már tárgyalt is erről Sir Bernard Hogan-Howe-val, a Scotland Yard főparancsnokával, és döntés született arról, hogy bárkit azonnal őrizetbe kell venni, akit toborzáson érnek, vagy akár csak az Iszlám Állam fekete zászlajával a kezében mutatkozik.
A brit nép toleráns, de e tolerancia nem terjed ki „az ilyen mérgező szélsőségesség” megtűrésére Nagy-Britanniában – áll a brit kormányfő vasárnapi cikkében.
Steinmeier: meg kell őrizni Irak egységét, nem szakadhat el Kurdisztán
A német külügyminiszter szerint egy önálló kurd állam létrehozása tovább gyengítené a közel-keleti térség stabilitását, ezért az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita fegyveres szervezet ellen küzdő kurdok támogatása mellett Irak egységének megóvására is törekedni kell.
Frank-Walter Steinmeier a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy „az iraki állam egyben tartásának talán a legutolsó esélyét jelenti” egy Haider al-Ábádi (a kormányalakítással hétfőn megbízott mérsékelt síita politikus) vezette új kormány, amelyben megfelelő képviseletet szerez valamennyi iraki régió és vallás, és amely hatékonyan védekezik az IÁ támadása ellen.
A német külügyminiszter szombaton Erbílben és Bagdadban, az IÁ által fenyegetett észak-iraki Kurdisztán autonóm tartomány fővárosában, illetve az iraki fővárosban folytatott tárgyalásokat. Ő az első nyugati vezető, aki az IÁ előretörése miatt keletkezett válság kezdete óta Irakba látogatott.
Az út során készült interjúban kiemelte, hogy „egy független kurd állam még inkább csökkentené a régió stabilitását és új feszültségek kialakulásához vezetne, talán még Irak és a szomszédos államok között is”.
Frank-Walter Steinmeier hozzátette, hogy az „IÁ terroristái elképzelhetetlen brutalitással lépnek fel”, és „kétségtelen, hogy megpróbálják más térségekbe, így Európába is elvinni a terrort”.
Ezért „Európa érdeke az IÁ feltartóztatása Irakban”, és ez sikerülhet is, ha a bagdadi és erbíli vezetők minden erőt mozgósítanak és támogatást kapnak a nemzetközi közösségtől.
Hasonlóan vélekedett Maszúd Barzani, Kurdisztán tartomány elnöke is a Bild am Sonntagnak adott interjúban, hangsúlyozva, hogy az IÁ megjelenésével „fordulóponthoz érkezett a terrorizmus elleni küzdelem”, és a kurdok „a szabad világ képviseletében” harcolnak a terrorizmus ellen.
„Aki meg akarja védeni Európát a terrorizmustól, annak most Kurdisztánt kell megvédenie” – mondta Barzani.
Hozzátette, hogy a kurd erőknek korszerű és hatékony fegyverekre van szükségük a nemzetközi közösségtől, így Németországtól is.
Az esetleges német fegyverszállításokkal kapcsolatban Frank-Walter Steinmeier nem foglalt állást egyértelműen az iraki látogatásán. Az ARD közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a német kormány „a jogi és politikai lehetőségek határáig” elmegy.
A berlini vezetés egyik fő kül-, és biztonságpolitikai alapelve, hogy Németország nem szállít fegyvert háborús övezetbe. Ezt az elvet az a megfontolás indokolja, hogy kiszámíthatatlan a fegyverek sorsa. Például előfordulhat, hogy a kurdok nemzetközi támogatás révén feltartóztatják az IÁ-t, de a következő lépésben a külföldről kapott fegyverekkel az autonómiájuk kiterjesztésére, Irak egységének megbontására törekednek majd. Ugyanakkor Berlin az IÁ kegyetlenkedései és az egész közel-keleti térséget fenyegető előretörése miatt mégis azt mérlegeli, hogy humanitárius segély és katonai felszerelések mellett fegyverrel és lőszerrel is támogatja a kurd erőket vagy az iraki hadsereget, vagy mindkettőt.
Az IÁ június óta jelentős területeket vont ellenőrzése alá Irak szunniták lakta északi és nyugati részén, és ott, illetve a szíriai polgárháború alatt korábban hatalmába kerített területeken egy „kalifátust” kiáltott ki. Az utóbbi hetekben számos vallási kisebbség több tízezer tagját üldözték el lakhelyükről az IÁ harcosai, és harcot indítottak a kurd tartomány ellen, amely az évek óta vallási erőszak által sújtott Irakban eddig még viszonylag a béke és stabilitás szigete volt.
Forrás: MTI / hirado.hu