Múlt év végén 93 292 regisztrált szervezet volt az építőiparban, a vállalkozások 30 százaléka épületgépészeti szereléssel foglalkozott.
Az építőipar termelése 1791 milliárd forintos értéke tavaly – több évig tartó visszaesés után – 9,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedés ellenére azonban a termelés az ezredfordulón mért szint alatt maradt.
Az épületek építésének emelkedése az ipari beruházásoknak köszönhető, viszont a lakásépítés volumene tovább zuhant. Az egyéb építmények építését a – részben uniós támogatásból megvalósuló – út- és vasútfejlesztések növelték.
Az építőipar év végi – 878 milliárd forintos – szerződésállománya kétharmaddal magasabb volt a 2012-es év véginél, és az éves termelés csaknem felét tette ki.
Az építőipari átlagkeresetek – nettó 116 453 forint – továbbra is jelentősen, csaknem negyedével a nemzetgazdasági átlag alatt maradtak, az építőipar így a nemzetgazdasági ágak között az utolsók között van.
Az építőipar termelői árai 2013-ban 1,9 százalékkal emelkedtek az előző évihez viszonyítva.
Az építőipar Magyarország bruttó hozzáadott értékéhez (GDP) 2013-ban 3,4 százalékkal járult hozzá. A nemzetgazdasági súlya 1995 óta – folyó áron számítva – 3,7 és 5,6 százalék között változott, de 2006 óta folyamatosan csökken.
A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók létszáma 2 millió 699 ezer fő volt a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek körében, ez 0,9 százalékos emelkedés az előző évihez képest. Ezen belül az építőiparban 108,3 ezer fő állt alkalmazásban. Az építőipar az itt működő nagyszámú – 5 főnél kevesebbet foglalkoztató – vállalkozásnak köszönhetően az összes foglalkoztatott létszámából 6,3 százalékkal részesedik.
Az Európai Unió országainak építőipari termelése az elmúlt évben – az azt megelőző évi 5,3 százalékos visszaesést követően – 2,2 százalékkal csökkent. Németországban 0,2 százalékkal mérséklődött, az Egyesült Királyságban 1,1 százalékkal nőtt a termelés. Magyarországot leszámítva a visegrádi országok mindegyikében visszaesett az építőipari termelés volumene: Csehországban 6,8, Lengyelországban 10,1, Szlovákiában pedig 5,3 százalék volt a csökkenés.
forrás: mti