Az Együtt-PM szerint stadionok helyett tankönyvekre költsön a kormány, Az LMP valódi megbecsülést kér a pedagógusoknak.
MSZP: jó tanárnak lenni hivatás
Jó tanárnak lenni hivatás, „belülről fakadó szükség”, amely nem szűnik akkor sem, amikor valaki a pályája végére ér – írta az MSZP szakpolitikusa az MTI-nek vasárnap, pedagógusnap alkalmából küldött közleményében.
Kajtárné Botár Borbála, az ellenzéki párt pedagógustagozatának elnöke az MSZP nevében azt írta, tisztelettel és megbecsüléssel köszöntik a pedagógusokat és megköszönik a most véget ért tanévben tanúsított hitüket és kitartásukat.
Úgy látják – tette hozzá -, hogy a magyar pedagógusok hittel, tudással, elkötelezettséggel, a rájuk bízott gyermekek iránti szívből fakadó szeretettel végzik munkájukat.
Gárdonyi Géza író, pedagógus szavait idézte: „A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a látó is. Hát még ha a kormány nem sajnálná tőlem az olajat!”
Arra hívta fel a figyelmet, jó tanárnak lenni felelősség is, amely „önként vállalt, az életút végéig hordozott kereszt”. Hozzátette: már csak ez a hivatástudat és felelősségérzet pótolja a Gárdonyi Géza által is hiányolt „olajat”, amelyet a kormány kispórol a magyar társadalom több mint 120 ezer „lámpásából.”
Az LMP valódi megbecsülést kér a pedagógusoknak
Az LMP az újraalakuló kormánytól azt várja, hogy a köznevelésben több ponton korrigálja korábbi hibáit, és adjon valódi megbecsülést a pedagógusoknak, partnerként tekintsen rájuk.
Az ellenzéki párt országgyűlési frakciója vasárnap az MTI-nek küldött közleményében azt írta, tiszteletet kérnek a pedagógusoknak.
Mint írták, szerintük sok a teendő még addig, amíg a pedagógusok napja valóban az elismerésről és ünneplésről szólhat, nem pedig a nyomasztó problémákról.
Az LMP úgy látja, hogy a magyar pedagógusok a rendszerváltás utáni legnehezebb éveken vannak túl, és az ő munkájuknak köszönhető, hogy az erőltetett reformok után nem omlott még össze a túlállamosított köznevelési rendszer.
Az ellenzéki párt szerint az elmúlt időszakban sokszor semmibe vették és bizonytalanságban tartották a pedagógusokat, továbbá „elvárássá vált a hatalom érdekeinek kiszolgálása”, ami egyre elviselhetetlenebb légkört teremt a tantestületekben.
Kitértek arra is: a Nemzeti Pedagóguskart meg kellene szüntetni, ahelyett a szakszervezetekkel kellene együttműködni, újra kellene szabályozni a pedagógusok kötelező munkaidejét, valamint a béremelés mellett javítani kellene végre a munkakörülményeiket is.
Együtt-PM: stadionok helyett tankönyvekre költsön a kormány!
Az Együtt-PM arra szólítja fel a kormányt, hogy a presztízsberuházások, stadionok építése helyett a tankönyvellátásra biztosítson megfelelő forrásokat.
Szabó Szabolcs, az Országgyűlés oktatási és kulturális bizottságának tagja az ellenzéki pártszövetség nevében vasárnap az MTI-nek küldött közleményében azt írta, az idei pedagógusnapot sem ünnepelhetik könnyű szívvel a tanárok.
A képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy „ne az oktatás minőségének rovására építse meg a rezsim megalomán emlékműveit”.
A politikus a kormányzatot bírálva felidézte: a most záródó tanév úgy indult, hogy a Kello (Könyvtárellátó Nonprofit Kft.) állami tankönyvellátó hosszú hónapokig nem volt képes a megfelelő tankönyveket eljuttatni az iskolákba, majd a tanév közepén a Fidesz gyakorlatilag államosította a tankönyvellátást, a tanárok pedig csak a tankönyvjegyzékben szereplő kétféle könyv közül választhatnak.
Közölte, „legújabb csapásként” kiderült, hogy „a kormány rezsiátverési akciója a tankönyvellátást is romba dönti”, hiszen 12 ezer forintban maximálták a gyerekenként tankönyvekre költhető keretet, miközben egy jó minőségű csomag ára 16-18 ezer forint körül alakul. Szabó Szabolcs arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanárok így kénytelenek a legolcsóbb kísérleti tankönyveket megrendelni, melyek tartalmáról előzetesen semmilyen érdemi információjuk nincs.
Emmi: a kormány bizonyította, fontosnak tartja a pedagógusok munkáját
Az elmúlt négy esztendőben a kormány nem csupán szavakkal, hanem valódi tettekkel is bizonyította, hogy a pedagógusok munkáját fontosnak tartja – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma a pedagógusnap alkalmából vasárnap.
A tárca közleménye szerint kiemelt megbecsülést és tiszteletet érdemelnek a pedagógusok, és nemcsak ezen a napon, de az év minden napján köszönet illeti őket a hivatásuk iránti elkötelezettségükért, türelmükért.
Azt írták, a kormány biztonságossá, igazságossá és kiszámíthatóvá tette a pedagóguspályát; a pedagógusképzés átalakításával, a Klebelsberg-ösztöndíj bevezetésével – különösen a hiányszakokon – a fiatalok számára is vonzóbbá vált ez a hivatás.
A tavaly szeptemberi átlagosan 34 százalékos és az elkövetkező négy évben folytatódó további, jogszabályban biztosított mértékű béremelés a legjelentősebb a rendszerváltoztatás óta, hiszen korábban soha nem volt példa arra, hogy egy év alatt háromszor nőtt volna a pedagógusok fizetése – olvasható a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a tervezhető előmenetelt biztosító, a szakmai teljesítményt elismerő, tisztességes bérezést garantáló életpálya bevezetésével a kormány a pedagógusok mindennapi munkáját ismeri el. Köszönet illeti a pedagógusokat azért az áldozatos munkáért, amellyel az ismereteket nap mint nap átadják a felnövekvő generációnak, és hozzájárulnak életszemléletük formálásához – fűzték hozzá.
Vasárnap pedagógusnap
Vasárnap lesz a pedagógusnap: hagyományosan e napon köszöntik a köz- és felsőoktatásban dolgozókat.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere pénteken a pedagógusnap alkalmából tartott díjátadón azt mondta: az állam, a kormány feladata, hogy megteremtse a feltételeket, amelyek mellett a pedagógusok a hivatásukra koncentrálhatnak, figyelemmel kísérje munkájukat és visszajelzést adjon róla. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke ismét kijelentette: indokolatlannak tartja a Nemzeti Pedagóguskar felállítását.
Balog Zoltán kiemelte: a pedagógusoknak bízniuk kell abban, hogy a kormány döntései a jó oktatás ügyét szolgálják.
Kifejtette: közösen kell gondolkodni az oktatásról, a nevelésről, az iskoláról, arról, hogy ezek milyen helyet foglalnak el az életben, milyen hatásuk van, mit tanul meg a diák és mit nem, és hogyan lehet együttműködni a családdal. Fontos, hogy ezek ne csak szűk szakmai kérdések legyenek, hanem társadalmi konszenzus alakuljon ki – tette hozzá.
Hangsúlyozta: 2010-ben felhatalmazást kapott a kormány a választóktól, hogy a rendszerváltozás óta érintetlenül hagyott vagy alig reformált, rosszul működő rendszereket megváltoztassa. Az átalakítás mára lezárult. Most itt az ideje komolyan beszélni a szakmai és tartalmi kérdésekről – tette hozzá a miniszter.
Galló Istvánné PSZ-elnök a Nemzeti Pedagóguskart kritizálva csütörtökön sajtótájékoztatón kiemelte: nem lehet tudni, hogy a küldöttgyűlés egy-egy jelöltje hány ajánlást kapott, ahogy azt sem, hogy a 151 ezer pedagógusból hányan vettek részt a jelölésben, ami nem volt kötelező. Az érdekvédő szerint a hatalom döntésének megfelelően jön létre a kar, megalakításának előkészítésébe nem vonták be a pedagógustársadalmat, illetve nem nyilvános a küldöttek választása sem, a tisztségre jelölteket pedig nem ismerik. Ebből következően a pedagóguskar nem független, nem autonóm szervezet, mert létrejöttének előkészítése és a kivitelezés azt sugallja, hogy a központi hatalom akarata érvényesül – jegyezte meg.
Galló Istvánné utalt arra, hogy a kormány összetételének véglegessé válása után a PSZ a köznevelési törvénnyel kapcsolatban tárgyalást kezdeményez, szakmai javaslataikat először a kormánnyal ismertetik. Ezután részletesen közlik majd a szakmai javaslataikat a sajtóval is – mondta.
Magyarországon a pedagógusokat 1952 júniusa óta köszöntik, akkor adták át először a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. Pénteken a miniszter Eötvös József-, Szent-Györgyi Albert-, Apáczai Csere János-, Brunszvik Teréz- és Németh László-díjakat adott át kiemelkedő munkájukért több mint 170 pedagógusnak.
A köznevelésben mintegy 170 ezren, a felsőoktatásban csaknem 20 ezren dolgoznak.
Forrás: MTI / delmagyar.hu