A szekszárdi holokauszt dokumentumaiból nyílt kiállítás pénteken, a tolnai megyeszékhelyen élt zsidók gettósításának 70. évfordulóján Szekszárdon, a Tolna Megyei Levéltárban.
A kiállítás több ezer levéltári dokumentumból válogatva a polgármesteri és az alispáni hivatal iratain keresztül mutatja be a gettósítást, a zsidók kifosztását, a német haderő fosztogatását, a visszatért túlélők újrakezdését. A tárlat térképen mutatja be a zsidók összeköltözésére kijelölt házakat, és külön tablón idézi fel a korban köztiszteletben állt szekszárdi zsidó személyiségeket.
Ruzsa Éva, a kiállítás koordinátora a megnyitón elmondta: Vendel István, a város akkori polgármestere a jogszabályi keretek között igyekezett a szekszárdi zsidóság életét megkönnyíteni, és közülük keveseket menteni is. Nem állíttatott fel gettót, de a zsidótanács vezetőjével egyeztetve 1944. május 12-étől kezdve összeköltöztette a zsidókat a város központjában, körülbelül negyven házba. Ezzel kiváltotta László Endre belügyi államtitkár haragját, aminek következményeként május 31-én csendőrök kíséretében Tolna megyei gettókba, Bonyhádra, Paksra, Tamásiba és Pincehelyre vitték a szekszárdi zsidókat.
Arra is kitért, hogy a polgármester egy időben igyekezett elejét venni keresztény lakosok lakás- és üzletszerzési törekvéseinek. Arról nincs pontos adat, hogy Szekszárdról hányan estek áldozatul a népirtásnak, a kutató szerint mintegy 350 zsidó embert vittek gettókba, majd deportáltak megsemmisítő táborokba, ahonnan csak kevesen tértek vissza.
Forrás: MTI