Az energiabiztonságról és a magyar akác ügyéről tárgyalt szerda este a magyar miniszterelnök és José Manuel Barroso. A megbeszélésről beszámoló Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár szerint Orbán Viktor kegyelmet kért és kapott a magyar akácnak.
Az energiabiztonsággal kapcsolatban Orbán „világossá tette”, Magyarország mély aggodalommal tekint Európa energiabiztonsági helyzetére, ezért a kormányfő a jelenleginél erősebb, közös energiapolitikát szorgalmazott José Manuel Barrosónál.
Akác-koalíció
Az Európai Parlamenti választások előtt pár héttel jelentette be Glattfelder Béla fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő, hogy az akác és az akácméz hungarikummá minősítésével és az erdőtörvény módosításával is védené (az amúgy Európában nem őshonos) magyar akácot a kormánypárt. Glattfelder szerint a bükkönyformák alcsaládjába tartozó fafajta százezer embernek ad munkát, így az ő megélhetésük kerülne veszélybe, ha az Európai Bizottság elrendelné a Robinia pseudoacacia visszaszorítását. A pénteki sajtótájékoztatón Glattfelder Béla azt mondta, akár már május közepén bekerülhet a hungarikumok közé az akác és az akácméz, ami azért fontos, mert e helyi védelmet az Európai Bizottságnak figyelembe kell vennie az úgynevezett idegenhonos özönfajok listájának összeállításakor. A fideszes képviselő módosítaná az erdőtörvényt, mert abban az akác „veszélyes, idegenhonos fajtaként” jelenik meg. Az EP-képviselő már februárban „akác-koalícióról” beszélt, márciusban pedig részben sikerült is blokkolni az uniós kezdeményezést.
***
Az európai kezdeményezés eredeti célja, hogy visszaszorítsák a nem őshonos állat- és növényfajok terjedését, szaporodását, amelyek adott esetben veszélyt jelenthetnek őshonos fajokra, Európa élővilágának sokszínűségére.
Az Észak-Amerikában őshonos akácfajtákat a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték el betelepíteni Magyarországra a homokos területek megkötésére.
Forrás: vs.hu