Adjuk hírül, hogy többek vagyunk, mint amire sokszor becsüljük magunkat, hogy nincs más boldogság, mint az ami az irgalomból, a megbocsátásból, a figyelmes, a mindenét megosztó szeretetből fakad – mondta Erdő Péter bíboros nagyszombat este húsvét vigíliájának szertartásán, a zsúfolásig telt budapesti Szent István-bazilikában.
Erdő Péter szentbeszédében kiemelte: azt is el kell mondani „testvéreinknek – hiszen testvérünk minden ember itt, az ég alatt –, hogy (…) el kell kezdeni szeretni minden embert itt, a földön, hogy az örök boldogságban is társak lehessünk”.
A bíboros felhívta a figyelmet arra, a feltámadt Krisztus azoknak az asszonyoknak, akik húsvét hajnalán leborultak előtte, azt mondta: „Ne féljetek!”, s „ezt üzeni nekünk is”. Húsvét ünnepén nincs helye a félelemnek – hangsúlyozta.
A katolikus főpásztor úgy fogalmazott: „Krisztus feltámadásában találkozunk a mindenható Isten hatalmával és felénk forduló szeretetével. Nincs a világon olyan szenvedés, nincs az életben olyan bánat, nincs olyan hatalma semmilyen gonoszságnak vagy veszélynek, ami elszakíthatna minket Krisztus szeretetétől. Ő legyőzte magát a halált, és nekünk is örök életet ajándékozott”.
Utalt arra: a feltámadás örömhír és küldetés, és „ha rátaláltunk az örök élet tikára, akkor ez fontosabb minden más emberi felfedezésnél, (…) akkor tévedés vagy érzéki csalódás azt hinni, hogy értelmetlen az életünk”, és „akkor Nagy Szent Leó pápával elmondhatjuk, hogy vége a nagy tudatlanságnak, könnyebb már jónak lenni”.
Erdő Péter figyelmeztetett: „vigyázzunk, hogy elfoglaltságaink, amelyeket akár aggodalmaskodásunk szaporít, akár szertelen nagyravágyásunk fűt, ne kössenek le minket annyira, hogy ne tudjunk teljes szívvel vágyódni Megváltónk példájának követésére. Ő mindent üdvösségünkért cselekedett és szenvedett, azért, hogy a benne működő erő bennünk is életet fakasszon”.
Rámutatott: „mindannyian részesülhetünk a feltámadásban és az örök boldogságban, ha befogadjuk őt”. Mint mondta, annak, aki a mindenséget alkotta, „nem lehetetlen a mi testünk feltámasztása sem”. Krisztus teste nem látott romlást, mert a harmadik nap már nem találták a sírban, és ő lett az elsőszülött a halottak közül – tette hozzá.
A liturgia részeként Erdő Péter számos felnőtt hívőt a keresztség, illetve a bérmálás szentségében részesített. A szentmise résztvevői a szertartás végén a hagyományos körmeneti útvonalon, a főtemplom körül vonultak.
Nagyszombaton az egyház Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az esti vigília szertartásával kezdődik a katolikus egyház legfontosabb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt a halálból, s ezzel minden embert megváltott bűneitől és mindenkit meghív az örök életre.
Forrás: MTI