Kárpátalja autonómiájáért, illetve Ukrajnától való elszakadásáért tüntettek péntek este a budapesti Külügyminisztérium épülete előtt Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő kezdeményezésére.
Tüntetés Kárpátaljárt a budapesti Külügyminisztérium előtt A demonstrálók a helyszínre több nagyméretű molinóval érkeztek, azokra angol és magyar nyelven például azt írták, „Önrendelkezést Kárpátaljának”, illetve „Magyarország visszaköveteli Kárpátalját”. A két-háromszáz résztvevő közül többen nemzetiszínű és árpádsávos lobogót tartottak a magasba.
Gaudi-Nagy Tamás egyebek között azt mondta: a történelmi igazságtételt szolgálná, ha Kárpátalja elszakadna Ukrajnától. A politikus szerint ugyanakkor Martonyi János külügyminiszternek távoznia kell, mert nem áll ki határozottan emellett.
Ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész arról beszélt, meg kell kongatni a „vészharangot”, hogy összefogás szülessen Kárpátalja ügyében, mert ha nem, akkor el fog veszni „ez a lehetőség”.
A tüntetésen Budaházy György telefonon „jelentkezett be”, mert a bíróság eltiltotta a tömegrendezvényektől. Budaházy – akivel szemben terrorcselekmények vádjával elsőfokú büntetőper zajlik a Fővárosi Törvényszéken – azt mondta: nyomást kell gyakorolni a döntéshozókra Kárpátalja ügyében, hiszen 80 éve nem volt olyan helyzet, mint most, amikor egy nagyhatalom érdekei egybeesnek Magyarország érdekeivel.
Lenhardt Balázs független országgyűlési képviselő szerint az önrendelkezés Kárpátalját is megilleti, ahogy a Krímet. Hozzátette, hogy 150 ezer kárpátaljai magyar most segítséget vár a magyar államtól.
Zagyva György Gyula, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társvezetője szerint a Külügyminisztérium nem használta ki a kínálkozó alkalmat, hanem a „nyugati háttérhatalmak” akaratát érvényesíti a kérdésben.
Morvai Krisztina EP-képviselő, a tüntetés utolsó szónoka szerint követelni kell, hogy a magyar külügyminisztérium a magyar érdekeket képviselje. Mint hangsúlyozta: követelni kell a nemzeti önrendelkezést Kárpátaljának is.
A demonstráció végén a szervezők átadták nyolcpontos petíciójukat a Külügyminisztérium ügyeletes munkatársának. A petícióban egyebek mellett az áll, követelik, hogy a magyar állam ismerje el a krími népszavazás eredményét, vagyis azt, hogy a félsziget visszatért Oroszországhoz. Követelik azt is: intézkedjenek a Magyar Honvédség felkészítéséről, hogy képes legyen megvédeni a kárpátaljai magyarokat, és azt is el szeretnék érni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök váltsa le Martonyi Jánost.
***
Ukrán válság – A Külügyminisztérium elítéli a területi integritás megkérdőjelezését
A Külügyminisztérium elítéli, hogy egyes pártok, mozgalmak politikai haszonlesésből megkérdőjelezik más országok területi integritását, szuverenitását, és figyelmen kívül hagyják az adott országban élő magyar közösség érdekeit, amint az a „Petíció Kárpátaljáért” című szöveg esetében nyilvánvaló – közölte a tárca az MTI-vel.
A Külügyminisztérium épülete előtt péntek este Kárpátalja autonómiájáért, illetve Ukrajnától való elszakadásáért tüntettek Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő kezdeményezésére.
A demonstrálók molinókkal érkeztek, azokra angol és magyar nyelven például azt írták, „Önrendelkezést Kárpátaljának”, illetve „Magyarország visszaköveteli Kárpátalját”. A két-háromszáz résztvevő közül többen nemzetiszínű és árpádsávos lobogót tartottak a magasba. A szervezők petíciót adtak át a Külügyminisztérium ügyeletes munkatársának. Egyebek mellett követelik, hogy a magyar állam ismerje el a krími népszavazás eredményét, továbbá intézkedjenek a Magyar Honvédség felkészítéséről, hogy képes legyen megvédeni a kárpátaljai magyarokat.
A Külügyminisztérium közleményében hangsúlyozza: elhatárolódik a petíció tartalmától és szellemiségétől, mert az nem segíti a külhoni magyar közösségek szülőhelyen való megmaradását, boldogulását, hanem ellenkezőleg: veszélyezteti a kárpátaljai magyarság és az egész térség biztonságát.
Magyarország többször kinyilvánította, hogy változatlanul támogatja Ukrajnát területi egységének és szuverenitásának megőrzésében, nem tekinti az önrendelkezési jog törvényes gyakorlásának a március 16-i krími „Patyomkin-referendumot”, és sem annak eredményét, sem pedig a Krím félsziget Oroszországhoz csatolását nem ismeri el – írja a szaktárca.
A magyar kormány következetesen kiáll a kárpátaljai magyarság jogainak tiszteletben tartása és érvényesülése mellett – különös tekintettel nyelvi és oktatási jogaikra – mind kétoldalú keretekben, mind a nemzetközi fórumokon – hangsúlyozza közleményében a Külügyminisztérium.
Forrás: MTI