Elérhető-e, hogy amikor megszokott környezetünket elhagyjuk, amikor bármiféle mobilitás élményében részesülünk, többnyire pozitív élményekkel gazdagodjunk? Mik befolyásolják és milyen készségek szükségesek mobilitásunk sikerességéhez? Létezik-e olyan módszer, ami segítséget nyújt abban, hogy a rosszként megélt történéseket is pozitív tapasztalatokká tudjuk kovácsolni? Fejleszthetőek-e az egyén kompetenciái annak érdekében, hogy sikeresebben illeszkedjen be egy új környezetben?
Többek között ezekre és hasonló kérdésekre kaphattunk választ a szerdán véget ért két napos, „Készségfejlesztés a sikeresebb földrajzi és társadalmi mobilitásért” elnevezésű konferencián, melyet az idén 15 éves Artemisszió Alapítvány szervezett.
A konferencia elsődlegesen a 4C, a mobilitást behatóan tanulmányozó kutatási projekt záróeseménye, és az ennek kapcsán megszületett MOMAP, a mobilitásban segítséget nyújtó tanácsadási rendszer bevezető eseménye is volt egyben.
Az első nap során a résztvevők megismerkedhettek a 4C projekttel, azzal a 3 éves, 4 országban zajló (Egyesült Királyság, Franciaország, Málta, Magyarország) kutatással, mely kvantitatív és kvalitatív vizsgálatok során, több mint 400 mobilitásban résztvevő ember megkérdezésével igyekezett feltérképezni, hogy a mobilitásnak milyen különböző aspektusai vannak, hogyan lehet sikeres egy mobilitás és mi lehet a mobilitásban segítséget nyújtó eszköztár alapja, mikre kell épülni a mobilitásban részt vevő emberek sikerességét segítő tanácsadói rendszernek.
A konferencia résztvevői halhattak előadást arról, hogy a hazai roma populáció körében hogyan csökkent a mobilitás vágya az elmúlt évtizedben, hogyan szűkültek be a lehetőségek és, hogy mennyire nehéz számukra a földrajzi mobilitáshoz való hozzájutás. A hallgatóság egy beszélgetés keretében megismerkedhetett különböző mobilitás élményben résztvevő emberek tapasztalataival, nehézségeikkel és hogy milyen változásokon mentek keresztül. Délután 3 különböző párhuzamos szekció közül választhattak a látogatók, melyeken a mobilitás különféle útjait járták körül, és végezetül ki is próbálhatták magukat egy mobilitás szimulációban.
A második nap a kutatás eredményéről, a MOMAP tanácsadási rendszerről szólt. A látogatók megismerkedhettek a MOMAP Diagrammal, mely ismerteti a 3 tényezőt, melyen keresztül a mobilitás élményének sikeressége mérhető. Név szerint, hogy mennyire vagyunk boldogok és elégedettek, mennyit változtunk és milyen mértékben fejlődtek készségeink. Megtudhattuk azt is, hogy a sikeresség indikátorokat 5 kompetencia, a motivációk, identitás orientáció, interkulturális készségek, kihívások és kapcsolatépítési stratégiák határozzák meg.
Kérdőívek segítségével a résztvevők maguk is kipróbálhatták és feltérképezhették saját kompetenciáikat. Bemutatásra került a MOMAP kérdőív, a tanácsadási módszertan és az eszköztár elemi és hogy mik azok az eszközök, amik a tanácsadók segítségére válnak. A MOMAP kifejlesztésében és tesztelésében részt vevő 4 szervezet képviselői ismertették a MOMAP eszköztár használata során keletkezett személyes tapasztalataikat. Mindannyian egyetértettek abban, hogy ez a módszertan és eszközrendszer segít és használható egy személyes tanácsadói folyamatban, ám hangsúlyozták a rugalmasság fontosságát is.
Végül ismét lehetőség nyílt a résztvevők számára, hogy interaktív módon, workshop keretében próbálják ki a tanácsadói módszert és magukat. A konferencia záróprogramjaként ismét 3 párhuzamos előadás közül választhattak az érdeklődők, melyek a kelet-közép-európai térségre fókuszáltak, mégpedig arra, hogyan lehet a mobilitásban rejlő lehetőségeket kiaknázni, hogy hogyan lehet annak pozitív kommunikációját megerősíteni, valamint hogy hogyan lehet a befogadó társadalmat toleránsabbá, érdekeltebbé tenni.
A konferencia szervezői hangsúlyt fektettek arra, hogy a tanácsadói rendszer és a projekt ismertetése mellett a résztvevők új információkkal is gazdagodjanak, és hogy ne csak beszámolókon keresztül ismerjék meg a mobilitásban segítségünkre lehető eszközrendszert, hanem azt kipróbálva részeseivé is váljanak annak. A MOMAP alkotói minden a területen tevékenykedő érdeklődőt bíztattak arra, hogy jelentkezzenek és vegyenek részt a következő év végén tartandó tanácsadók képzésén, ahol a résztvevőknek lehetőségük nyílik majd a rendszer használatával kapcsolatos módszertan elsajátítására.
„A projekt költségeihez az Európai Bizottság és a Visegrádi Alap nyújtott támogatást.”