Átadták a világ legmélyebben fekvő vasúti alagútját Isztambulban. A Boszporusz alatt épített, kontinenseket összekötő alagút – mintegy modernkori Selyemútként – a nemzetközi kereskedelmi útvonalakhoz kapcsolódva fogja majd összekötni Ázsiát Nyugat-Európával.
A beruházás 3,3 milliárd euróba került, Japán 1 milliárd dollárral támogatta a megvalósítást. A Török Köztársaság alapításának 90. évfordulóján tartott ünnepségen Recep Tayyip Erdogan kormányfő kiemelte: az alagút kulcsfontosságú lehet az egész világ számára.
– A Marmaray-projekt nem csak Isztambulról, hanem 81 török városról szól. Ahogy a japán miniszterelnök is említette, ez egy kapcsolat Japán és Isztambul között, ennek része Tokyo, Peking, London és Üsküdar is – mondta ünnepi beszédében Recep Tayyip Erdogan.
Az első Boszporusz alatt átmenő vonatot Abdullah Gül török elnök vezette. A beruházást számos kritika érte, sokan azt vetették Erdogan miniszterelnök szemére, hogy ezzel csak saját hatalmát akarja bebetonozni.
Törökország abban bízik, hogy a jövőben nem csak utasok kelnek majd át a Marmaray-alagúton, hanem idővel fontos kereskedelmi útvonallá válik.
A valóra vált török álom
Átkelni a Boszporusz alatt mindössze négy percbe telik mostantól. Ezzel valóra vált Abdulhamid szultán álma, ugyanis ő kért fel még az 1800-as évek végén francia mérnököket, hogy tervezzenek egy alagutat erre a helyre.
A Marmaray nevű mega-projekt azért jött létre, hogy megkönnyítse Isztambul 15 millió lakosának és a több mint kétmillió ingázónak az életét, akik naponta kelnek át a Boszporuszon. Mintegy 76 kilométernyi vasútvonalat köt össze, és három földalatti állomáson szállhatnak át az utasok.
– Én az európai oldalon élek, de az ázsiai oldalon laknak a rokonaink. Meg szoktuk látogatni őket, és néha üzletelni is szoktam a túloldalon. Szeretnénk használni. Azt nem tudom, hogy már ma is átengednek-e – mondta egy idős férfi.
A munkálatok 2004-ben kezdődtek köszönhetően annak az egymilliárd dollár támogatásnak, amit Japán adott, valamint az Európai Beruházási Bank is hozzájárult a török, japán és más cégek összefogásával létrejött projekthez. Az alagút csaknem 14 km hosszú, ebből 1,4 km található a víz alatt.
Az alagútnak tulajdonképpen két része van, a víz alatti szakasz 60 méter mélyen van. Úgy tervezték, hogy ellenálljon akár egy Richter-skála szerint 9-es erősségű földrengésnek is. Ez azért fontos, mert mindössze 20 km-re van egy Észak-Anatóliában húzódó törésvonaltól, ami várhatólag nagy földmozgásokat okozhat a következő évtizedekben.
Az európai oldalon lévő állomás különleges régészeti kincset is rejt a bizánci korból. A földmunkák alatt föltártak egy kikötőt és 13, amforákkal megrakott hajóroncsot. A leletegyüttes fölkerült az UNESCO világörökségi listájára is.
forrás: hu.euronews.com