A határon túli magyarság megemlékezéseiről szóló összeállításunk következik.
Szerdán az 1956-os megemlékezések apropóján Bihar megyei körúton járt Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szövetségi elnöke. Délutáni nagyváradi sajtótájékoztatóján az RMDSZ elnöke az évforduló kapcsán elmondta, hogy szerinte az 1947-es párizsi békeszerződés után ez volt az első jelentős megmozdulás, mely rést ütött az akkori rendszer falán, és bebizonyította, hogy a kommunizmus nem egy történelmi törvényszerűség, hanem épp ellenkezőleg, tévút, zsákutca. Arra hívta fel a figyelmet: az itteni magyarság és románság rokonszenvezett a forradalommal, a szabadságharc leverésének azonban nem csupán emberi, hanem intézményáldozatai is voltak, például ezt követően szűnt meg a Bolyai Egyetem. „A kommunizmust nem elég szóban elítélni, a hatásaival, illetve következményeivel akkor lehetne leszámolni végleg, ha például ismét működhetne önálló állami magyar egyetem Romániában”- hangsúlyozta.
Erdély-szerte és a Bukarest melletti Snagovban is megemlékeztek szerdán a magyar pártok, külképviseletek, bajtársi közösségek és önkormányzatok az 1956-os magyar forradalom kitöréséről.
Csíkszeredában a város önkormányzata, az 56-os Bajtársi Társaság és Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezett megemlékezést a Kalász lakótelepi temető bejáratánál felállított 1956-os kopjafánál. Délután az 1956-os téren, a Gloria Victis-emlékműnél rendeztek ünnepi megemlékezést, amelyen beszédet mondott Hidvéghi Balázs (Fidesz), az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke.
Sepsiszentgyörgyön a volt politikai foglyok Kovászna megyei szervezete a bajtársak sírjait, majd Szalai Attila 1956-os mártír emléktábláját koszorúzta meg. A szabadságharc tiszteletére este az ’56-os emlékparkban rendeznek ünnepséget, amelyen Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár is részt vesz.
Kézdivásárhelyen a kézdivásárhelyi iskolák immár hagyományos fáklyás-gyertyás felvonulására kerül sor szerda este a Gábor Áron téren.
Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházának panteonjában felállított emléktáblánál rendezett ünnepséget az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT). A rendezvényen felidézték az erdélyi magyarság 1956-os szolidaritási megmozdulásait, egyebek közt a Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének megalakulását, tagjainak későbbi meghurcolását.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) marosvásárhelyi szervezete szerdán ’56-os tematikájú történelmi csapatvetélkedőt rendezett az általános iskolások számára a Kultúrpalotában. Délután emléktáblát avatnak a forradalmárok tiszteletére a Vártemplom udvarán.
A Kolozsvár Társaság és az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szervezésében rendeztek koszorúzást a kolozsvári Sétatéren felállított ’56-os emlékműnél.
Snagovban, Nagy Imre és társai kényszerlakhelyének helyszínén Magyarország bukaresti nagykövetsége, az RMDSZ bukaresti szervezete, a román fővárosban működő Ady Endre magyar líceum és az 1989-es forradalmárok szövetsége koszorúzta meg a mártír miniszterelnök emlékoszlopát.
***
„A szabadság szeretete volt ’56 üzenete, mert 1956 után újra jó volt magyarnak lenni Európában, újra büszke lehetett minden magyar az akkori Csehszlovákiában is, és a kitelepítések nemzedékének ez nagy elégtétel volt” – mondta Berényi József, a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke szerdán az 1956-os forradalom évfordulója alkalmából Dunaszerdahelyen rendezett megemlékezést követően.
A Csallóköz központjának számító Dunaszerdahelyen tartott megemlékezésen Bárdos Gyula, a Csemadok, a legnagyobb felvidéki magyar kulturális szervezet elnöke mondott beszédet, amelyet követően a diktatúrák áldozatainak emlékművénél több tucat felvidéki magyar szervezet és magánszemély helyezte el kegyeleti koszorúit. A Csemadok elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: 1956 velünk élő történelem, amelynek az a hagyatéka, hogy az igazáért küzdő embert ugyan megalázhatják, meghurcolhatják, de nem törhetik meg, mert a szabadságvágy nem póz, hanem a lélek állapota. Bárdos Gyula beszédében felidézte 1956 őszének eseményeit, majd emlékeztetett az Európai Parlament által 2006-ban az 1956-os forradalom 50. évfordulóján elfogadott állásfoglalásra. Idézte azt a gondolatot, amely szerint a magyar forradalom a megosztott Európa történelmi egyesítésére tett kísérlet volt, és mint ilyen, közös európai örökségünk sarokköve marad. A Csemadok elnöke az 1956-os forradalmat követő üldöztetéseket a felvidéki magyarok kitelepítésével párhuzamba állítva mérhetetlen igazságtalanságnak nevezte, és leszögezte: a megemlékezés résztvevői nem ünnepelnek és nem is bánkódnak, hanem emlékeznek és üzennek. „Azt üzenjük mindenkinek, hogy megtanultuk, nem lehet megtörni az embert, ha él benne a szabadságvágy. Nekünk pedig szabad a lelkünk és soha nem adjuk fel szabadságvágyunkat” – tette hozzá.
***
„A Vajdasági Magyar Szövetség mindenkinek partnere kíván lenni az építkezésben, de nem lehet megfélelmlíteni és eltántorítani a pártot” – hangzott el Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének ünnepi beszédében a szabadkai Jadran színpadon. Az 1956-os forradalom tiszteletére tartott megemlékezésen a Szikrák című előadást láthatta a közönség.
„1956-ban a magyar nemzetet a szabadságvágy ereje kovácsolta össze. Az állami terror, az önkényuralom, a besúgáson, a hazugságokon alapuló rendszer elsöprésének szándéka. A független érdekképviselet kialakítása, az önkormányzatiságnak, a szólás-, gondolat- és vallásszabadságnak a biztosítása voltak a forradalom hívó szavai” – mondta Pásztor István, a VMSZ elnöke.
„1956-ban az akkori magyar társadalom kimondta, nem kér többet mindabból, ami egy évtizede nyomorítja. Nem tudja továbbelviselni, nem tűri, elsöpri. Másmilyen világot akar magának építeni. A szabadság világát, amely az ismert, az imént felsorolt elveken nyugszik.”
A VMSZ elnöke szerint a pártját a köztársasági parlamenthez még közel sem kerülő pártok gyakran támadják azzal, hogy megalkuvó. Mások pedig a vajdasági magyar emberek személyiségi jogaikat féltve vádaskodnak ellenük. „Szeretném határozottan kijelenteni: nem riadunk vissza, nem hőkölünk meg, nem állunk le, nem tunyulunk a szintjükre. Sem az elszigetelődésünk miatt aggódók és önkéntes segédaggódók, se a lécezők, se a mószeroló mocskolódók szintjére. Csak azt képviseljük, amiről meggyőződésünk, hogy a közösségünk érdeke, nem kergetünk politikai délibábokat, nem csatlakozunk a belterjes rendeltetésű politikai nagyotmondást művelők sorához, nem kívánunk ennek a kórusnak se karénekese, se szólistája lenni.”
Pásztor István hangot adott véleményének, miszerint a Vergődő madár (lásd Ismeretlen tettesek ellopták a Vergődő madár című emlékművet Szabadkán című írásunkat a szerk.) ellopása nemcsak lopás, hanem kegyeletsértés és gyalázat. Politikai üzenetnek tartja, hogy még mindig nincs szerb kormányrendelet a kollektív bűnösségen alapuló II. világháborút követő közigazgatási döntések hatályon kívül helyezéséről.
***
1956, a királyi örökség címmel olvasható publicisztika a Kárpáti Igaz Szó Online ukrajnai magyar portálon. Immár hagyomány, hogy Magyarország ungvári és beregszászi külképviselete ünnepi fogadást ad az évforduló alkalmából – emeli ki a publicista. Idén a Vérke-parti városban, az Arany Páva étteremben méltatták a nemzeti ünnepet. Tóth István beregszászi főkonzul hangsúlyozta, ’56 forradalmi eszményeit minden szabadságszerető nemzet vallja. Az áldozatot akkor a magyarok hozták, de hatásai másokat is elértek, így a Szovjetunió szabadságra és függetlenségre vágyó tagköztársaságait, közöttük Ukrajnát is. Az eseményen fellépett a budapesti Pasaréti Szent Antal kórus, amely Bartók Béla és Kodály Zoltán műveit adta elő.
Az ungvári börtön falánál lévő emlékjel az ide hurcolt sok száz magyar fiatal eltiport, de el nem temetett reménységét szimbolizálja. Balogh Dénes konzul kifejtette: egyszerre emlékezünk hősiességre, bátorságra, áldozatkészségre, Magyarország nagyszerűségére. Azokra a magyarokra, akik megbecsülést és dicsőséget szereztek a hazának, a magyar névnek. Ők királyi örökséget hagytak ránk, amit ki kell érdemelni.
Jelzésértékű, hogy jelen volt Viktor Pogorelov ungvári polgármester is. Úgy tűnik, ez egy olyan hely, amely ha kis időre is, de „megbékíti” a két kárpátaljai tábort – a publicisztika szerzője szerint. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanácsának elnöke mellett beszédet mondott Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke is, s mindkettő meghallgatta a másikét. És igen, jó volt látni itt a magyar fiatalokat, a Dayka Gábor Középiskola tanulóinak előadását – tette hozzá az újságíró.
Október 23-a a szabadságharc jegyében telt a megyei könyvtár magyar és idegen nyelvű osztályán is. A betérő olvasókat 1956-ot idéző könyvekből, sajtókiadványokból rendezett kiállítás fogadta, az érdeklődők megnézhettek egy, a forradalom napjait megelevenítő dokumentumfilmet is. A Gajdos István vezette UMDSZ Mezőkaszonyban hajott fejet. A KMKSZ a Vérke-parti városban, a főiskolán emlékezett. A forradalom kitörése évfordulóján a Rákóczi Szövetség Beregszászi Szervezete, Kárpátalja számos magyar iskolája is ünnepséggel emlékezett a magyar nemzet legutóbbi történelemformáló tettére.
***
Áder János köztársasági elnök Torontóban az Árpád-házi Szent Erzsébet Magyar Katolikus Templomban új magyar állampolgárok eskütételén és az 1956-os ünnepi megemlékezésen vett részt. Kassán Martonyi János külügyminiszter megnyitotta a Párhuzamos történetek – Budapest és Kassa – főváros és régiócentrum a 19. század második felében című kiállítást. Kolozsváron Bethlen Gábor erdélyi fejedelem első egész alakos szobrának avatásán beszédet mondott Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Beregszászban Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője mondott ünnepi beszédet.
forrás: erdon.ro, magyarhirlap.hu, ujszo.com, pannonrtv.com, kiszo.hhrf.org, hir24.hu