A határon túli magyarokon múlik, hogy a 2010-ben elindult nemzetpolitikai fordulat 2014 után is folytatódjon – hangzott a miniszterelnök egyórás előadásának konklúziója a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárórendezvényén. A kormányfő bejelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalaptól felvett kölcsön idő előtti végtörlesztésére utasította a gazdasági minisztert.
A mostani az utolsó Tusványos a 2014-es parlamenti választások előtt – adta meg az alaphangot a miniszterelnök A mi időnk címmel tartott előadása kezdetén, majd jókora kerülővel jutott vissza a fentebb idézett következtetésig.
Abból a megállapításból indult ki, hogy a világrend ismét a huszadik századot megrengető világháborúkhoz hasonló méretű átalakuláson megy át. A különbség csak annyi, hogy a harc ezúttal nem fegyverekkel, hanem kifinomultabb eszközökkel folyik. De a cél ugyanaz: minél több erőforrás megszerzése. (Mintegy mellékesen kitért a Tusnádfürdőn tavaly tartott előadásának mondanivalójára, és ismételten leszögezte, hogy az Európai Unió képtelen kezelni a válságot, arra szerinte csak a nemzetállamok képesek.)
Ennek a harcnak az a lényege Orbán szerint, hogy egyes országok több erőforrás fölött rendelkeznek, mint amennyit megtermelnek. Ez számszerűen is kimutatható, mégpedig a bruttó nemzeti termék (GDP) és a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) közötti különbséggel. – Ez nem más, mint a gazdasági szuverenitás elvesztése – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a nemzeti kormányok idején ez a szakadék csökken. Majd tizenegy pontba szedve fölsorolta, mi mindent tett a kormány a nemzeti szuverenitás helyreállításáért.
Első helyen az új alaptörvény elfogadását említette. Hangsúlyozta: egyesek tévesen gondolják, hogy ez egy liberális alkotmány. Felfogásában a liberális alkotmány csupán jogokat és szabadságokat definiál, a „szabadság eszméjére épült nemzeti alaptörvény” ezzel szemben kötelezettségekről is rendelkezik, pontosan úgy, ahogy azt a magyar emberek elvárják a nemzeti konzultáció szerint.
IMF-hitel nélkül „tisztán állunk az úr színe előtt”
A gazdasági szuverenitás helyreállítására tett másik fontos intézkedésként említette a kormányfő az államadósság csökkentését a GDP 85 százalékáról 79 százalékra. – Éppen tegnap utasítottam a gazdasági minisztert, hogy – bár csak később járna le az IMF-nek fizetendő kölcsön – még a nyár folyamán végtörlesszen a valutaalapnak. Az ehhez szükséges összeg rendelkezésre áll, mert az elmúlt három évben a magyarok megtermelték ezt a pénzt – mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy „így tisztán állunk az Úr színe előtt”.
A miniszterelnök a továbbiakban kitért a nemzetközi cégekkel kötött stratégiai megállapodásokra és a devizahitelek kivezetésére is. Megfogalmazása szerint utóbbival nemcsak bajba jutott embereken segített a kormány, hanem egyúttal világos jelzést küldött a nemzetközi pénzügyi csoportoknak, hogy Magyarországon nem lehet „rászedéssel hitelezni”. – Ezzel igazságot is szolgáltattunk – fogalmazott. Ugyanebben a kulcsban kell értelmezni szerinte a bankadó és a multiadó bevezetését is, amely miatt a kormány vitát indított Brüsszellel. Külön kitért arra, hogy megérte a „nemzeti alapon vállalt konfliktus”, hiszen Magyarország perre ment, és nyert, a multiktól begyűjtött 185 milliárd forintot pedig nem kell visszafizetni.
A miniszterelnök megemlítette, hogy folyamatban van a magyar nemzeti tőke megerősítése, és hamarosan Magyarországnak is lesznek közép-európai kontextusban számottevő cégei. Közölte, hogy a kormány demográfiai programja keretében végrehajtják a gyermekellátási rendszer teljes átalakítását szeptembertől.
Brüsszel miatt nincsenek nagyberuházások
Kitért a közmunkaprogramra is. Elmondta, hogy ezen a téren a kormány felfogása gyökeresen különbözik másokétól. – A másik oldalon azt gondolják, hogy ha kilábalunk a válságból, akkor lesz munka, mi úgy gondoljuk, hogy akkor jutunk ki a válságból, ha mindenkinek lesz munkája – fejtegette, hozzáfűzve, hogy nagy beruházásokat nem hajthat végre az ország, mert Brüsszel azonnal az orrára koppint, ha túllépi a megengedett költségvetési hiányt, „ezért van szükség apró közmunkára”. Arról is beszélt, hogy újjá kell szervezni az emberi erőforrások rendszerét. A szaktárca három és fél éve birkózik a feladattal, nem tudni egyelőre, milyen eredménnyel, „de legalább esélyt kaptunk rá”.
Végül a nemzeti szuverenitás visszaállításának elemeként említette a kettős állampolgárság kiterjesztését. Úgy fogalmazott: a magyar gazdasági nemzetstratégiának szerves része az az identitásőrző nemzetpolitika, amely segít abban, hogy szülőföldjükön boldogulhassanak a magyarok, hogy az óvodától az egyetemig magyar nyelven tanulhassanak, és hogy ezek az intézmények kötődjenek az anyaországhoz. Hangsúlyozta, hogy miután 2010-ben az anyaországi magyarok a szavazatuk révén biztosították a nemzetpolitikai fordulatot, „a határon túli magyarok felelőssége is, hogy ez a nemzetpolitika 2014 után is folytatódjon”.
Tőkés szerint Tusványos párbeszéd helyett már „perbeszéd”
A miniszterelnök előadását főleg a „szabadságharcos” elemeknél törte meg a többnyire középkorúakból és idősekből álló közönség tapsa. (A fiatalabbja az előadás alatt is a sörsátrakat részesítette előnyben.)
Orbán Viktor után Tőkés László volt református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kapott szót. Sajnálkozását fejezte ki, hogy a 24 éve indult szabadegyetemre egyre kevesebb román személyiség „merészkedik el”, a román-magyar párbeszéd előbb „perbeszéddé alakult”, majd megszűnt. (Mint arról szombati lapszámunkban írtunk, a Tusványosként is emlegetett rendezvény az utóbbi években fokozatosan a Fidesz és erdélyi partnerei „házi rendezvényévé” alakult.)
Tőkés többek közt a román hatalom asszimilációs politikájáról beszélt, majd a szabadegyetem idei jelmondatára – A mi időnk – utalva hozzátette: az erdélyi magyarság nem adhatja fel autonómiaharcát, amelynek „mindig ideje van”.
forrás: nol.hu