Farkas Flórián eredményesnek tartja találkozóját Tavaressel

Tárgyilagosnak és eredményesnek nevezte szerdai brüsszeli találkozóját Rui Tavares zöldpárti európai parlamenti képviselővel Farkas Flórián fideszes parlamenti képviselő, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke.

Megérte eljönni Brüsszelbe – jelentette ki Farkas Flórián.
Elmondása szerint azért utazott az uniós központba, hogy tisztázza az alapjogok magyarországi helyzetéről jelentést készítő politikussal azokat a szerinte igaztalan állításokat, amelyek az Orbán-kormányt és a magyarországi cigányságot érték. „Magyarságomból eredően a cigányságomat is megbántotta ezzel, és rajtam keresztül a több százezer cigányembert is, amit ő sajnálatosnak nevezett” – hangsúlyozta a fideszes roma politikus, aki magát a jelentést veszélyes tendenciának nevezte.
Farkas elmondta, a találkozón világossá vált számára, hogy Tavares eddig nem volt autentikus, hiteles információk birtokában, de ezt most „helyre tették”: német és angol nyelvű tájékoztatót adtak át a portugál jelentéstevőnek, amely az Orbán-kormány romapolitikáját ismerteti.
„A képviselő elismerte, hogy az Orbán-kormány modellértékű, és jó irányba halad, elismerte, hogy az Orbán-kormány nem rasszista” – szögezte le Farkas, aki arról is beszélt, hogy Tavares azt is belátta, nem volt szerencsés, hogy a jelentés készítése folyamán nem kereste meg az ORÖ-t. Az ígérte, ha a jövőben hasonló jelentést készít, akkor kikéri majd az ORÖ álláspontját.
„Az is nagyon fontos, hogy egy olyan kormányt ne ítéljen el a jelentés rasszistaként, ne bélyegezzen meg, aki a legtöbbet tesz az európai cigánypolitikában Magyarországon” – hangoztatta Farkas, aki rámutatott arra is, hogy az Országgyűlésben a Fidesz és a Lungo Drom közötti megállapodásnak köszönhetően három roma képviselő ül, míg az Európai Parlamentnek a mai napig a szintén fideszes Járóka Lívia az egyetlen roma tagja.
Az Európai Parlament által július 3-án elfogadott, az alapjogok magyarországi helyzetével foglalkozó határozat a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez kapcsolódó intolerancia jelenkori formáival foglalkozó ENSZ-különmegbízott jelentésére hivatkozva azt állapítja meg, hogy Magyarországon „a rendvédelmi hatóságok nem léptek fel a rasszista indítékú bűncselekményekkel szemben”, de nem pontosítja, hogy pontosan mikor és melyik bűncselekményekre gondol.
A dokumentum az ajánlások között arra szólítja fel a kormányt, hogy „fokozza a romák integrációját célzó tevékenységeit, és hozzon megfelelő intézkedéseket” védelmük érdekében. Emellett a határozat hangsúlyozza, hogy a roma lakosság elleni rasszista fenyegetéseket egyértelműen és határozottan el kell utasítani. A jelentés ezen túlmenően úgy fogalmaz, hogy „bár a roma és a zsidó közösségek tagjaival szembeni intolerancia nemcsak Magyarországhoz köthető probléma, és más tagállamoknak is szembe kell nézniük ugyanezekkel a nehézségekkel, az utóbbi időkben egyes események arra utalnak, hogy Magyarországon a roma- és zsidóellenes gyűlöletbeszéd újra erősödőben van”. Az EP állásfoglalása felrója, hogy „a közelmúltbeli nyilvános romaellenes megnyilatkozásokat a magyar médiahatóság nem szankcionálta”.
Az EP állásfoglalása arra is kitér, hogy az Országgyűlés az elmúlt években büntetőjogi és polgári jogi jogszabályokat fogadott el a rasszista gyűlöletkeltés és a gyűlöletbeszéd leküzdése érdekében, és méltatja a magyar uniós elnökség szerepét az uniós nemzeti romastratégiák életre hívásában.