Megkezdődött a Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress – WJC) Budapesten, amelynek jelenlegi elnöke Ronald S. Lauder (képünkön baloldalt), kormányzó testületének vezetője pedig Eduardo Elsztain (jobboldalt). A magyar kormány örül annak, hogy a világszervezet a magyar fővárosban tartja tanácskozását – nyilatkozta Martonyi János külügyminiszter még csütörtökön a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lapban. Orbán Viktor a Jediót Ahronót című izraeli napilap pénteki interjújában elutasította a vádat, hogy Magyarország lenne az Európai Unió „legantiszemitább országa” és elvetette az együttműködés lehetőségét a Jobbikkal. (Forrás: MTI)
Kezdetét vette fővárosunkban a három napos Zsidó Világkongresszus (World Jewish Congress – WJC). Amelynek közvetlen előzményeként a magyar külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lapban csütörtökön megjelent cikkben idézte fel, hogy a WJC elnöke, Ronald S. Lauder egy április elején megjelent írásában aggodalmát fejezte ki a magyarországi politikai folyamatokkal kapcsolatban. S a „politikai iránytűjét” elvesztett politikusként jellemezte Orbán Viktort.
Martonyi János ezzel szemben kiemelte, a magyarországi zsidó közösség az egyik legnagyobb Európában, és mindig is fontos szerepe volt a közéletben, jelenleg pedig „a zsidó vallási és kulturális élet reneszánszát éljük Budapesten”. Mindeközben „sajnos antiszemiták is vannak”, köztük olyanok, akik „az utcán hirdetik botrányos nézeteiket”, így érthető, hogy a legnagyobb nemzetközi zsidó szervezet elnöke Magyarországgal foglalkozik.
A külügyminiszter hangsúlyozta: fontos, hogy „vezető személyiségek minden lehetséges országból” a WJC budapesti tanácskozása alkalmából személyesen tapasztalhatják meg, milyen helyzetben van a magyarországi zsidó közösség, és ellenőrizhetik, vajon helytállóak-e az egyes lapokban megjelenő általánosító megállapítások, megalapozottak-e Ronald S. Lauder aggodalmai.
Martonyi János kifejtette: a 2010-es parlamenti választás eredménye nem magyarázható csupán a „nyertesek kiválóságával”. Az eredményben megmutatkozik a „végtelen frusztráltság és düh”, amelyért mindenekelőtt a megelőző nyolc évben elharapódzott korrupció és az elhibázott gazdaságpolitika a felelős. A „szélsőjobboldali mozgalom (…) a baloldali kormány alatt erősödött meg, és ez az örökség valóban aggasztó jelenségeket hozott a felszínre” – írta a külügyminiszter.
Panaszkodás helyett azonban tettekre van szükség a kormány részéről, hogy a szélsőjobb követői „megtalálják a konszolidált demokratikus közösséghez visszavezető utat” – tette hozzá Martonyi János. Emellett „a magyarországi antiszemita esetek relativizálásának szándéka nélkül” azt is meg kell jegyezni, hogy a magyarországi helyzet pontos értékeléséhez érdemes tanulmányozni a rasszista motivációjú bűncselekmények európai statisztikáját – áll a FAZ-ban csütörtökön megjelent vendégkommentárban. Egy nappal később, pénteken, a Jediót Ahronót című izraeli napilap interjújában Orbán Viktor elutasította a vádat, hogy Magyarország lenne az Európai Unió „legantiszemitább országa”, s zéró toleranciát hirdetett meg az antiszemitizmussal szemben. Elvetette az esetleges együttműködést is a Jobbikkal a következő választások után. „Egyértelműen nem vagyunk antiszemiták – fogalmazott a magyar miniszterelnök – kötelességünk visszautasítani ezeket a vádakat, és ugyanakkor végiggondolni, vajon miért látják itt és ma az antiszemitizmust országunk jellemzői közt a Magyarországot kívülről megítélők”. Orbán szerint ez a történelem velejárója. „Nézzen körül Európában, elsősorban annak keleti felén: Magyarország az egyetlen ország, melyben – a náci rémuralom ellenére is – eredeti, nagy zsidó közösség él… Ezért a magyarországi antiszemitizmus nem teoretikus kérdés, hanem személyes ügy” – mondta. Élnek azok a zsidó családok, akik túlélték a holokausztot és azok a magyarok, akik kollaboráltak a nácikkal. Ez az együttélés több problémát vet fel, mint más országok esetében – tette hozzá.
A jobbikos Gyöngyösi Márton a zsidók listázására vonatkozó kijelentésével kapcsolatos kérdésre a kormányfő úgy válaszolt, hogy a parlamentben van egy szélsőjobb párt, amely a szavazatok 17 százalékát kapta. Véleménye szerint a Jobbik képviselői időnként elfogadhatatlan dolgokat mondanak. „Ha személyesen jelen vagyok a parlamentben, amikor ilyen dolgok elhangzanak, én mindig egyértelműen kijelentem, hogy nem értünk egyet velük. A mi politikánk a „zéró tolerancia” politikája az antiszemitizmussal szemben” – tette hozzá. A kormányfő elmondta, hogy bántja a Zsidó Világkongresszus vezetői részéről személyét ért kritika. Ronald Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével kapcsolatban azt állította, hogy bírálata „üzleti okokon alapul. Bírósági eljárás folyik az Ő cége képviselői és a magyar kormány között. Amikor személyesen érintett vagy, akkor nem lehetsz objektív” – utalt a sukorói kaszinóépítés kudarcba fulladt tervére. Az interjúban beszélt az antiszemita vádakkal szembeni érzelmi érintettségéről is. „Első alkalommal szíven ütött, második alkalommal fájt, harmadik alkalommal visszautasítottam. Kereszténységem véd meg engem ezektől. A vádak abban gyökereznek, hogy én nemzeti politikus vagyok. Én ugyan Európa-párti, de mindemellett magyar és kereszténydemokrata vagyok. Egy igazi keresztény nem képes támogatni semmit sem, ami az emberi szabadság és méltóság ellen való” – tette hozzá Orbán Viktor. A Jobbik veszélyességére vonatkozó kérdésre egyértelmű igennel felelt. „Valós, növekvő veszély” – mondta. Szerinte ennek okai az EU-t sújtó gazdasági recesszióban keresendők. Az egész világon felbukkannak olyan politikai irányzatok, amelyeket a gyűlölet éltet, düh és csalódottság a kialakult társadalmi helyzet miatt. Létezik egy európai bűnbakkeresési hajlam, és ez mindig veszélyes – tette hozzá. „Nekünk Magyarországon nagyon óvatosnak kell lennünk és a leghatározottabban fellépünk e jelenséggel szemben. Ha meg akarjuk védeni a demokráciát, akkor elszántnak kell lennünk a Jobbikkal szemben” – mondta. A kormányfő megemlítette ezen fellépés eddigi lépéseit. A szólás szabadsága nagyon fontos egy demokráciában, de amikor összetűzésbe kerül a szólás szabadsága az ember tiszteletével, a mostani kormány ezt nem fogadhatja el. Betiltották a Jobbik félkatonai szervezeteit, amelyek a baloldali liberális kormány idején működhettek. Olyan törvényeket hoztak, amelyek szerint az ilyen szervezkedések bűncselekménynek minősülnek. Világossá tették, hogy az uszítás és a holokauszttagadás bűncselekménynek számít – sorolta. „Ha valaki egy közösség tiszteletét sérti meg, egyaránt indítható ellene büntető- és polgári eljárás. Ilyen nem létezik Európa más országaiban és erre mi büszkék vagyunk” – tette hozzá. A Fidesz elnöke az interjúban egyértelműen kizárta egy esetleges jövendő együttműködést a Jobbikkal, és azt is hogy külső támogatásukkal alakítson majd kisebbségi kormányt. „Nem vezettem és nem is fogok kisebbségi kormányt vezetni” – közölte. „Ez nem jó a demokráciának” – indokolta. Az antiszemitizmus a miniszterelnök szerint gyakran kisebbségi érzésből fakad. Sok emberből hiányzik az önbizalom, azt gondolják, hogy a zsidók erősebbek náluk és ezért kárt okozhatnak bennük. „Nincs semmilyen szándékuk bántani bennünket” – mondta. „Azt magyarázom az embereknek, hogy nekünk tilos a zsidókra, mint veszélyre tekintenünk, inkább tekintsünk rájuk, mint Isten ajándékára. Isten a magyar nemzetet nagyon színesnek alkotta meg, melynek részei a zsidók is” – jelentette ki. A miniszterelnök kifejtette: létezik az újfajta antiszemitizmus Európában, amely egy mély Izrael-ellenes politika. Szerinte azonban nem szabad azt mondani, hogy mindenki, aki Izrael politikáját kritizálja, az antiszemita. „Világossá kell tenni, hogy, ha az Izrael iránti kritika túllépi a racionalitás határait, az már antiszemitizmus. Azonban, ha bármilyen logikus érvünk van Izrael bármely kormányának politikájával kapcsolatban, jogunk van elmondani azt” – tette hozzá. A miniszterelnök a magyar holokauszt közelgő hetvenedik évfordulójával kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy „a holokauszt zsidó és magyar áldozatai, akiket nem megfelelően védtünk meg, köztünk élnek, ezért nehéz szembenézni a múlttal, de nem zárkózhatunk el előle. Az elmúlt években többet tettünk e témában, mint bárki az előző évtizedekben.” Emlékeztette az olvasókat, hogy első kormányzása idején miniszterelnökként bevezette a Holokauszt Emléknapot minden iskolában. Az Izrael és Magyarország közti kapcsolatokban a kormányfő különösen fontosnak tekinti a zsidó állam magyar közösségét. „Az én értelmezésem szerint ők a magyar nemzet részei” – hangsúlyozta. 
Mi is az a „World Jewish Congress”?
A Zsidó Világkongresszus (angolul World Jewish Congress, WJC) egy zsidó közösségeket és szervezeteket tömörítő nemzetközi szervezet melyet 1936-ban Genfben alapítottak, s amelynek központja New Yorkban (Egyesült Államok) található. Alapító okirata szerint[1] a Zsidó Világkongresszus fő célja, hogy „a zsidó nép diplomáciai karjaként lépjen fel”. A WJC-tagság minden zsidó csoport és közösség számára nyitva áll, függetlenül attól, hogy az adott szervezet országában milyen szociális, politikai és gazdaság ideológia érvényesül. A Zsidó Világkongresszus központja New Yorkban van. A szervezet emellett nemzetközi irodákat működtet Brüsszelben, Jeruzsálemben, Párizsban, Moszkvában, Buenos Airesben és Genfben.A WJC öt regionális részlegből tevődik össze: a WJC Észak-Amerikából, a Latin-Amerikai Zsidó Kongresszusból, az Európai Zsidó Kongresszusból, az Euro-ázsiai Zsidó Kongresszusból és a WJC Izraelből. Ezeken túl közel száz ország zsidó közösségei kapcsolódnak különböző módokon a Zsidó Világkongresszushoz, beleértve például a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (MAZSIHISZ)
A WJC legmagasabb szintű döntéshozó testülete a Plenáris Közgyűlés, mely négyévente ülésezik és választja meg a szervezet vezetését (végrehajtó bizottságát). A 2013-as év is ilyen esztendő, vagyis a mostani választás Budapesten zajlik majd le. A plenáris ülések közgyűlések között, a WJC kormányzó testülete általában évente egyszer gyűlik össze. Zsidó partnerszervezetiek delegáltakat küldenek a WJC két testületébe, a képviselt zsidó közösség méretétől függő számban.
A WJC jelenlegi politikai célkitűzései közt szerepel Izrael támogatása, küzdelem az antiszemitizmus és az „Irán jelentette fenyegetéssel” szemben, a holokauszt örökségének ápolása, különös tekintettel az ingatlanok visszaszolgáltatására, jóvátételre és kártérítésre a holokauszt-túlélőknek. Ezek mellett a holokauszt emlékének megőrzése. A WJC egyik kiemelt programja az arab területről érkező zsidó menekültek helyzetének segítése. A WJC a fentiek mellett a vallások közti dialógust is támogatja keresztény és a muszlim csoportok valamint zsidó vallási közösségek közt. (Wkipédia)