Az új kereskedőházi rendszerrel a magyar kormány azokat a hazai kis- és középvállalkozásokat (kkv) kívánja segíteni a magas növekedést produkáló keleti gazdaságok piacain, amelyek versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal tudnak megjelenni a külpiacokon. Jövőre már állami kereskedőházak is nyílhatnak – jelenti a Magyar Távirati Iroda.
Megnyílt az első magyar kereskedőház szerdán Azerbajdzsán fővárosában. A kereskedőházi rendszerrel a kormánynak az a célja, hogy a magas növekedést produkáló keleti gazdaságok piacain segítse azokat a magyar kis- és középvállalkozásokat (kkv), amelyek versenyképes termékekkel és szolgáltatásokkal tudnak megjelenni a külpiacokon – mondta Bakuból telefonon az MTI-nek a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, aki megnyitotta a Széchenyi Bank szerepvállalásával létrejött kereskedőházat.
Szijjártó Péter elmondta, jövőre már állami kereskedőházak is nyílhatnak. 
Így Kínában, Oroszországban, Szaúd-Arábiában, Kazahsztánban és Üzbegisztánban, 2014-ben pedig Dél-Amerikában, Vietnámban, Egyiptomban és az észak-afrikai, Magreb-országokban jönnek létre ilyen intézmények. Kifejtette: a kabinet gazdaságpolitikájának fontos elemei közé tartozik a kis- és középvállalkozások (kkv) támogatása és a keleti nyitás politikájának sikeressége, valamint az, hogy Magyarország termelőközponttá váljon. E három cél „egybeforrását testesítik meg a kereskedőházak” – fogalmazott az államtitkár.
Jelenleg 2500-3000 olyan magyar kkv működik, amely exportképes termékeket, szolgáltatásokat tud előállítani, és tud érvényesülni a külpiacokon állami segítséggel. A kormány ezeket szeretné segíteni a kereskedőházi rendszerrel, továbbá törekszik arra, hogy az elkövetkező időszakban még több ilyen cég legyen Magyarországon – mondta. Megjegyezte, hogy ma a kkv-k foglalkoztatják a magánszféra alkalmazottainak háromnegyedét, a magyar exportteljesítményből azonban csak 20 százalékban veszik ki részüket. Ezért ezen a területen a magyar gazdaságnak óriási növekedési lehetőségei vannak – mutatott rá Szijjártó Péter. A külügyi és külgazdasági államtitkár Bakuban megbeszélést folytatott Abid Sharifov miniszterelnök-helyettessel és Shahin Mustafayev gazdaságfejlesztési miniszterrel is.
A tárgyalásokon a legfontosabb kérdés egy közvetlen Wizz Air-járat indítása volt a magyar és az azeri főváros között, amiről zajlanak a jogszabályi és a gazdasági egyeztetések.Tárgyaltak továbbá magyar vasútfejlesztési szerepvállalás lehetőségéről, valamint szóba került – folytatta -, hogy 2013 első negyedévében a gyógyszeripari együttműködés kiaknázása érdekében egészségipari befektetői fórumot tartanak Budapesten. Szijjártó Péter elmondta: a megbeszéléseken emellett világossá tette tárgyalópartnerei számára, hogy Magyarország érdekelt abban, hogy a Nabucco West versenyképes ajánlatot tudjon adni az azeri gáz Európába szállítására.
————————————————————————–
AZERBAJDZSÁN RÁGYÚR A LUXUSRA
Óriási energiabevételeinek köszönhetően az utóbbi években jelentős építkezési beruházások indultak Azerbajdzsánban, ám a Kaszpi-tenger partján fekvő szovjet utódállam most nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a világ legmagasabb felhőkarcolójának a megépítését.
Az Azerbajdzsán Toronyként emlegetett épületről, amelyről már hírt adtunk korábban, a tervek szerint 1050 méter magas lesz, jócskán túlszárnyalva a világ jelenlegi legmagasabb felhőkarcolójának számító, 828 méteres dubaji Burdzs Kalifát. A főváros, Baku eddigi legnagyobb építkezési beruházása több tucat mesterséges szigetet és egy Forma-1-es versenypályát is magában foglal majd. A Kaszpi-tenger partján fekvő, olaj- és gázkészletben gazdag többi szovjet utódállamhoz hasonlóan Azerbajdzsán is az „újból felfedezett” energiakincsére támaszkodva igyekszik kiépíteni saját modern arculatát, több mint egy évszázaddal azután, hogy a Nobel-testvérek hozzá láttak a bakui olajmezők feltárásához.
A beruházás tervezett 41 szigetét 150 híd köti majd össze. „Egymillió ember fog itt élni: egy új Velence lesz” – mondta Ibrahim Inrahimov, a projekt megálmodója és egyben az Avesta nevű ingatlanfejlesztő vállalat vezetője. Közlése szerint már amerikai, török, arab és kínai befektetők is érdeklődtek a beruházás iránt, amely a becslések szerint mintegy százmilliárd dollárba kerül majd, és nagyjából 2020 és 2025 között készül el.
Annak érdekében, hogy Baku visszakapja egykori ragyogást, amely a több mint száz évvel ezelőtti első olajgazdagsága idején jellemezte, a fővárosban ötcsillagos luxusszállodák épülnek, de lesz egy terebélyes, „gömbölyded idomú” komplexum is, amely Zaha Hadid iraki származású, Londonban élő építész tervei alapján készül. (APA)
