November az utolsó őszi hónap a naptár szerint. Az időjárás e hónapban már egyre téliesebb oldalát mutatja: jellemzően ebben a hónapban hullik először hó hazánkban, illetve a hajnali, 2 méteren is mérhető fagyok gyakorisága is megnő. A hideg szelek a hónap végére az utolsó színes faleveleket is letépik.
Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet 0-2, míg a jellemző maximum hőmérséklet 7-9 oC, 40-56 mm csapadék hullik a hónap folyamán és jelentősen visszaesik a napsütéses órák száma. Míg október folyamán még 140-170 órát süt a nap, addig novemberben már csak 50-80 órányi napfény a jellemző. Gyakoriak a szürke, ködfelhős, komor napok, melyek sokakra álmosító, lehangoló hatással vannak.
November 1.: Mindszentek napja. A népi időjóslás szerint ha Mindenszentek nedves, akkor lágy, ha száraz, akkor kemény tél következik. 1781-ben, ezen a napon kezdődött rendszeres időjárás-észlelés Budán. A mérőállomás 1848-ban lerombolódott, így a mérés megszakadt és csak 1861 indult újra.
November 2.: Halottak napja.
November 3.: A magyar tudomány napja.
November 5-12.: Ekkor figyelhetők meg a Taurid meteorraj hullócsillagai. A legjobb idő a csillagvadászatra az éjféli órák, amikor a Taurus csillagkép magasan helyezkedik el az égbolton.
November 7.: 2005 nov. 07. környékén több szemtanú is meteor becsapódását észlelte az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszka államban. A becsapódó meteor átmérőjét kosár és futball labda közöttire becsülték a szemtanúk. A becsapódást követően meteorzáport észleltek, amely látványos “tűzijátékot” okozott az alaszkai égbolton. Szakértők szerint a Föld ebben az időben haladt át a Taurid meteorrajon, s áthaladás során csapódhatott be egy kődarab.
November 8.: 1781-ben ezen adták közre az első nyomtatásban is megjelent időjárási adat Budáról. Észlelő Weiss Ferenc volt, aki az észleléseket már 1780-tól megkezdte, de ekkor jelentette meg először.
November 11.: Márton napja. A sok-sok “libás” népszokás mellett időjárás jóslási hagyománya is van ennek a napnak. Úgy tartják, hogy borús Márton, borús telet jelent, illetve Márton napi esőre fagy, szárazság következik. Ha Márton napján a lúd jégen jár, Karácsonykor sárban botorkál, s ha a körötte lévő napokon is napos az idő, ha „Márton nyara van”, akkor igen kemény hideg tél jön.
November 12-25.: Átlagosan ezen időszakban következik be az első havazás hazánkban, míg a fővárosban átlagosan november 18-22. között hullik először hó.
November 14-21.: Ekkor figyelhetőek meg a Leonidák-meteorraj hullócsillagai. A Leonida elnevezés onnan ered, hogy az Oroszlán (Leo) csillagkép irányából látható a meteorok érkezése. Intenzitása változó, attól függően, hogy a Föld épp napközelben van-e.
November 19: Erzsébet megmutatja a decembert, ha ugyanis ezen a napon esik, akkor enyhe lesz a tél. S nem feledendő, ha „Erzsébet megrázza a pöndölyét”, azaz napján esik a hó, lészen hó karácsonykor is.
November 20.: A Balaton legkorábbi befagyása. Zách Alfréd jegyezte fel, hogy 1914-ben ezen a napon már jég volt hazánk legnagyobb tavának felszínén.
November 23.: 1977. november 23-án bocsátották fel a Meteosat-1 -et, az első európai meteorológiai műholdat. A műhold Afrika fölött, az Egyenlítő magasságában kering a Földdel együtt. Onnan készít képeket.
November 25.: Katalin napja. Ilyenkor a néphagyomány szerint a lányoknak megjósolhatják a leendő férjük nevét. Ezen kívül sok helyen “Katalin ágat” tesznek vízbe, hogy Karácsonyra kizöldüljön. És természetesen időjósló hiedelmek is fűződnek a naphoz: “Ha Katalin kopog, Karácsony locsog”. Azaz a Katalin napi időjárással ellentétes idő lesz Karácsonykor.
November 30.: András napja. Fehér András, rossz év, Víg András, víg év. Az András napján leszelt, besózott, a 12 hónapról elnevezett hagymakarikák kalendáriuma szerint azok a hónapok, amelyeken újév reggeléig elolvad a só, esősek lesznek majd.
Forrás: eumet.hu