Megalázó, értelmetlen, pazarló és versenyellenes – így jellemezte röviden Németh István gyöngyfai őstermelő a kormány Start munkaprogramjának azt a részét, amely az állástalanságtól erősen sújtott településeken állami forrásból fenntartott kertészetekben dolgoztatja a közmunkásokat.
A most 61 esztendős Némethnek négy tehene van, s azok tejéből napi 20 kiló sajtot állít elő. Megél belőle, maga miatt nem panaszkodik, amiatt viszont bosszús, hogy a Startra fordított pénzt nem a családi agrárvállalkozók támogatására költi az állam. Ezzel – közvetetten – az agrárium milliárdos-tízmilliárdos vagyonnal rendelkező nagyvállalkozóit segíti a központi költségvetés, véli a gyöngyfai férfi, hisz támogatás híján a kistermelők nem tudnak megerősödni, ráadásul a Startban részt vevőkből sosem lesz ős vagy kistermelő.
– A Start program megreked a nevénél – mondta végezetül –, vagyis soha nem jut túl a kezdeten. A programban foglalkoztatott emberek örökre megmaradnak éhbérért dolgoztatott közmunkásoknak. A Start program célja, hogy az állástalanok az év tíz hónapjában jussanak államilag finanszírozott munkához, s ezért fizetést kapjanak. A nettó bér ugyanmind össze 47 ezer forint, ám annak, aki korábban 28 ezer forint segélyből élt, már ez is előrelépés. Aki nem vállalja el a Startban felkínált foglalkoztatást, az nem kaphat rendszeres szociális segélyt, s nem szerez jogot az ingyenes egészségügyi ellátásra, és ez idő alatt nem gyarapszik a nyugdíjalapja.
Németh István szavainak hatására megkerestem tucatnyi baranyai önkormányzat Start programban beindított kertészetét. Hogy az ott tapasztaltak mennyiben igazolják a gyöngyfai őstermelő véleményét, azt döntse el az olvasó! Kezdjük azzal, hogy mennyire pazarló ez a rendszer. Nos, a számok részben Németh szavait erősítik. Az önkormányzatok általában 2-3 hektár földet biztosítottak a programhoz, s e területen főképp burgonyát, zöldséget, paprikát, paradicsomot, káposztát, hagymát termelnek. A termést főképp az érintett önkormányzatok konyhája használja fel, emellett osztanak a települések rászoruló lakóinak.
A programban részt vevő közmunkások is rászorulók, így ők is kapnak 10-20 kiló krumplit, 5-10 kiló hagymát és paradicsomot. Ha azt vizsgáljuk, hogy mennyire voltak eredményesek ezek a kertészetek, akkor a kép egységes: a legjobb és a legrosszabb terméshozamokat elérő Start-kertekről is elmondhatjuk, hogy az előállított érték a befektetett pénz töredéke.
Csak néhány példa, kerekített számokkal: a 65 lelkes Markócon heten dolgoznak ebben a programban, s a kertre elmegy idén 10 millió forint, eközben a termés értéke ennek a tizede. Bogdásán, ahol 300-an laknak, hatan dolgoznak az önkormányzat ültetvényén, az állami támogatás 7 millió, a bevétel – várhatóan – nem közelíti meg az egymilliót.
A 700 lelkes Kétújfalun huszonegyen dolgoztak a falu kertjében, a 25 milliós kiadás talán egymillió forintos bevételt hoz. A félezer lakosú Drávafokon se mutat jobb képet a kertészet kiadás-bevétel egyenlege. – A Start-kertészetekben adott fizetés a legdrágább segély – jelentette ki az egyik falu polgármestere, aki azért szólalt meg névtelenül, mert „nem akar koppanni” az állami pályázatokon. A számokat elemezve valóban erre a következtetésre juthatunk, hisz egy ember a bérterhekkel és az anyagi ráfordításokkal együtt nagyjából havi 110-120 ezer forintba kerül a központi büdzsének, s ezzel szemben a Start-résztvevők által megtermelt javak értéke 10-15 ezer forint.
Vagyis az államnak minden, a program kertjében dolgozó közmunkás belekerül havi 100 ezer forintjába. A névtelenséget kérő faluvezető tovább számolt: ha a program helyett megint 28 ezer forint segélyt kapnának a közmunkás kertészek, akkor az államnak az egészségügyi és a nyugdíjjáradékkal együtt nagyjából 70 ezer forintjába kerülnének a segélyezettek, vagyis 30 ezer lenne a megtakarítás személyenként. Igaz, a segély 19 ezerrel kevesebb lenne a közmunka bérénél, ám a különbséget alkalmi munkából 6-7 nap alatt összehoznák a dolgozni akaró állástalanok, tette hozzá a polgármester, majd így zárta gondolatait:
– A Start résztvevői közül sokan nem szeretik a programot, mivel most 22 napot kell dolgozni 47 ezer forintért, korábban a segélyből megvolt a 28 ezer, s ezt hat-hét napszámmal ki lehetett egészíteni 45-50 ezerre. Az általam megkérdezett polgármesterek többsége nem osztja ezt a véleményt. Bogdása első embere, Nagy Árpád szerint ez a program újra megtanítja az állástalanságba évek óta belefáradt, elreménytelenedett, belelustult embereket a kora reggeli kelésre, a nyolcórás munkára, a fegyelemre, az utasítások teljesítésére.
A polgármester szerint a bogdásaiakkal nem volt gond, s bár időnként ilyen-olyan trükkökkel igyekeztek lógni, de kezelhetők voltak e próbálkozások. Hasonlóan jellemezte Lantos Tamás, Markóc polgármestere a saját embereit. Ő maximálisan egyetért a kormány törekvésével, mert úgy látja, hogy kialakult egy olyan réteg, ami kemény kényszer nélkül képtelen visszatalálni a munka világába. Ez a program – ami tulajdonképpen munkához köti a segélyt – az első lépés lehet a visszaszoktatáshoz. Lantos azonban a program eszközrendszerével elégedetlen:
– A 47 ezer forintos bér méltatlanul alacsony – meditál az 56 éves településvezető. – A kevés bérért az emberek keveset is dolgoznak, és ez demoralizáló. Lantos – aki agrármérnök és szociológus – azt állítja, hogy a hét ember sok a markóci ültetvény megműveléséhez. Két vagy három közmunkás maradéktalanul elláthatná a kertet, viszont ha ennyit alkalmazna, akkor az ő fizetésüket megduplázná. Csakhogy a jelenlegi szabályok ezt nem teszik lehetővé.
A baranyai Start-kertészetek általunk megkérdezett dolgozói között van, aki örül ennek a munkának, és van, aki átkozza a programot. A bogdásai Bogdán Zoltánné az előbbiek közé tartozik. A három gyerekről gondoskodó Bogdánéknál a családfőnek van biztos állása, a férfi fakitermelő vállalkozásoknál dolgozik 26 éve (most épp 80-90 ezer forintért). A 43 esztendős, szakmátlan asszonynak eddig a közmunka és a segély biztosított jövedelmet, s nyaranta pár hónapig a szigetvári konzervgyárban állt a szalag mellett. Ezenkívül a környező falvak dinnyéseinél napszámot vállalt.
– Évente 10-12 napom volt a dinnyéseknél – mondja az asszony. – Az kemény volt: tíz órán át kell a tűző napon kapálni. A mostani munka nem nehéz. A bér kevés, de biztos. Bogdánné nem tagadja, hogy annak örülne, ha akár nyugdíjig lenne ilyen állása. Két faluval odébb, egy harmincas, ugyancsak szakmátlan férfi egész másképp beszél. Ő korábban a már megszűnt pécsi elektronikai gyárnál, az Elcoteqnél dolgozott, de három éve leépítették. A Startmunkáról így beszél:
– Utálom az egészet, mint a … – kivár, majd káromkodást sziszeg. – Jól kiszúrtak velem, azóta nem tudok napszámot vállalni, csak hétvégén. De nem mertem elutasítani ezt a munkát, két gyerekem van, kell a pénz. És a napszám bizonytalan. Volt amikor megkerestem havi 120 ezret, de volt, hogy csak harmincat. Amikor megjegyzem, hogy a 120-at feketén kereste, és így az nem számít bele a nyugdíjba, csak legyint:
– Úgyse érem meg a nyugdíjat. A mi családunkban a férfiak fele se érte meg, és mire én nyugdíjas lennék, hetven lesz a korhatár, addig nem is akarok élni. A kertészetekben folyó Start program fontos célja az is, hogy a résztvevők tanulják meg e munkák minél több fogását, s legyenek képesek a portájukon önállóan megtermelni a család teljes zöldség-, krumpli- és gyümölcsszükségletét, és ha feleslegük is terem, akkor azt őstermelőkként értékesítsék. Nos, a kérdezett közmunkások kivétel nélkül elképzelhetetlennek tartják, hogy belőlük őstermelő legyen, de még azt is, hogy saját konyhájuk zöldség- és gyümölcsigényének javát segítség nélkül megtermeljék.
Ahhoz, hogy egy család megtermelje a kertjében a saját zöldségszükségletét, a kérdezettek szerint 4-500 négyszögöl elég, s ennyi föld a baranyai falusi porták szinte mindegyikéhez tartozik. Egy ekkora kert beültetéséhez és permetezéséhez 50-60 ezer forintnyi magot és vegyszert kell vásárolni, s ez már többnyire meghaladja a napról napra élő családok tehetősségét. Ráadásul a kert műveléséhez szükséges szerszámok, az öntözőberendezések, a fóliasátrak újabb tízezreket igényelnek.
Mivel már ezt sem látják előteremthetőnek, arról, hogy őstermelők legyenek, álmodozni sem érdemes, vélik a közmunkások. A Start egyébként eddig azt a célt sem látszik elérni, hogy az önkormányzati kertekben dolgozó közmunkások kapjanak kedvet saját kertjük megműveléséhez. Sőt még annyira sincs kedvük hozzá, mint eddig. Érveiket legfrappánsabban Bogdán Zoltánné foglalta össze:
– Eddig a házunk mögötti földön megtermeltem négy-öt hónapra való zöldséget meg krumplit, idén azonban nem volt hozzá erőm. Mindennap mentem dolgozni, itthon már nem akartam kertészkedni. Na meg azért se fogtam hozzá, mert szociális alapon kapok az önkormányzati kertből krumplit, hagymát, paradicsomot, répát, akkor minek termeljek itthon?
A bogdásai kertészetben a munkát irányító Schmidt Zsolt teljesen elhibázottnak tartja ezt a gondolkodást: – Azt szeretnénk, hogy a közmunkások a Start-munkák során tanultakat kipróbálnák a saját kertjükben. Ha nem teszik, akkor a Start fordított eredményt ér el. Mellesleg a 34 éves Schmidt Zsolt zöldség-, szőlő- és gyümölcstermelő szakmunkásképzőben végzett, ám tíz éve nem talál állást. Ameddig el nem indult Bogdásán a Start program, napszámból élt. (Attólmég, hogy ő irányítja a munkát, a földet neki is „túrni” kell, s az ő bére sem több 47 ezer forintnál.)
A szüleivel együtt élő Schmidt akkor is megtermelte a család kertjében a família egyévi zöldség- és gyümölcsszükségletét, amikor nem volt állandó munkája, s ez most sincs másképp. Schmidt Zsolt azonban nem szeretné beérni ezzel a kerttel és a közmunkások irányításával, a férfi kistermelő szeretne lenni 4-5 hektáron. Miután ezt megosztja velem, beavat abba, miért nincs rá esélye:
– 8-9 millió forint kellene az induláshoz, s ehhez nincs elég pénzem. Évek óta figyelem, hogy mit kínálnak a bankok a magamfajtának, de ilyen célra nincs hitelük, és nincs semmilyen kormányprogram, ami egy kezdő kertészt támogatna. A Start szép célokat tűzött ki, fontos, hogy ezek az emberek újra dolgozzanak, de sokszor arra gondolok, hogy a Startra költött állami támogatás kútba dobott pénz. Ezzel az energiával több ezer olyan embert is segíthettek volna, akik kistermelők akarnak lenni, és ehhez megvan a szakmai tudásuk és a kitartásuk, csak pénzük nincs.
A bevezetőben idézett Németh István is úgy látja, hogy a Startra költött milliárdokat inkább a kistermelői kör bővítésére kellett volna fordítani. A gyöngyfai őstermelő szerint a falvakban még találunk több tízezer 40-50 éves embert, akik egykor téesztagként „háztájizva” megtanulták például a sertés-, a marha- és a szárnyastartást, s őket újra aktivizálni lehetne egy kormányprogrammal. Arra volna érdemes költeni, nem a szociális foglalkoztatásra, vallja, mert ez a program az ésszerű munka megcsúfolása, ami a helyi ős- és kistermelőknek egészségtelen konkurenciát teremt. Mert azok az önkormányzati konyhák, amelyek eddig a környékbeli termelőktől vettek zöldséget, most ingyen megkapják a Start-kertészetektől, s ez a családi agrárvállalkozások amúgy sem könnyű helyzetét tovább rontja.
Ezt a polgármesterek sem vitatják. Megem lítették, hogy ha a Start program úgy bővül, ahogy a kormány – állítólag – szeretné, akkor az felvethet akár uniós aggályokat is. Mert az alapvetően állami támogatásból működő Start-kertészetek védhetetlen versenyelőnyben vannak a kistermelőkkel szemben, s az ilyen preferálást az unió tiltja, szankcionálja. Van, aki szerint a Start-kertészetekre nem szabad úgy tekinteni, mint valami vállalkozásra, azok valójában felnőttképző iskolák. Karsa Tibor, Kétújfalu polgámestere így meditált:
– A munkanélküliségtől szenvedő falvak lakói közül sokan elszoktak attól, hogy megműveljék a kertjüket. Így viszont a szülők állástalanságát másoló fiatalok nem tudják megtanulni a kertművelést, pedig az sokat javíthatna megélhetésükön. Ez a program arra jó lehet, hogy a huszonévesek és a középkorúak újra megtanulják a kertművelést, és tőlük ezt a tudást gyermekeik ösztönösen ellessék.
Karsa Tibor megközelítésében az is szerepet játszhat, hogy a faluvezető főállásban pedagógus, és az is, hogy kormánypárti támogatással nyerte el posztját. Az egyik ellenzéki érzelmű polgármester – aki persze éppúgy pályázik a Start-pénzekre,mint kormánypárti kollégái – egészen mást hangsúlyoz a program kapcsán:
– Hogy a Start munkát kényszerít az állástalanokra, azt azok, akiknek van állásuk, jól fogadják. Nekik és a nyugdíjasoknak tetszik, hogy nincs segély munka nélkül. Még akkor is, ha az önkormányzati kertekben végzett munkának nincs haszna és perspektívája. Sokan úgy vélik, hogy a munkanélküliek a hibásak saját helyzetükért, és ők is örülnek, hogy a korábbi állástalanokat dolgozni látják, és szimpatizálnak a Fidesz törekvésével, ami javítja a kormánypárt választási sanszait.
Forrás: nol.hu